Vállalkozó kedvű feleséghez köthető a történelem első autós kirándulása
2016. január 29. 10:18 MTI, Múlt-kor
Százharminc éve, 1886. január 29-én kapott szabadalmi védettséget első benzinmotoros gépkocsijára Karl Benz német mérnök. Nagy horderejű találmánya utat nyitott az egyén szabad mozgása és utazása előtt.
Korábban
A modern gépkocsi-technológia úttörője 1844-ben Karlsruhéban született (keresztnevét később Carl formában is használta). 1878-ban egy újfajta kétütemű gázmotort szerkesztett, majd 1883-ban saját műhelyt rendezett be Mannheimben, ahol rögzített gázmotorokat gyártott és fejlesztett. Itt szerkesztette 1884-ben első önjáró, háromkerekű kocsiját, melyet egy elektromos gyújtású, 0,9 lóerős, egyhengeres, négyütemű Otto-féle motor hajtott. Autójának már hűtője és differenciálműve is volt, Benz szíjhajtóműves áttételt és tömörgumi kerekeket alkalmazott.
Egy év múlva készült el a Benz Patent-Motorwagen - a név jelentése: szabadalmaztatott gépjármű -, amelyet a világ első autójának tekintenek. Az addig ismert szárazföldi járművek - hintók, szekerek, gőzmozdonyok és kerékpárok - után Benzé volt az első, amelyet belső égésű motorral, automobilhoz illő karosszériával terveztek. 1886. január 29-én kapta meg motorkocsijára a 37 435. számú német szabadalmat - e napot lehet az automobil születésnapjának tekinteni. (A szintén német Gottlieb Daimler és Wilhelm Maybach ugyancsak 1886-ban építette első kocsiját, de ők egy kismértékben átalakított lovas kocsiba szerelték a motort. Az 1889. évi párizsi világkiállításon Benz és Daimlerék kocsija egymás mellett állt, az előbbi három, az utóbbi négy kerékkel.)
Az automobilok ősének tekinthető háromkerekű, 265 kg tömegű Benz Patent-Motorwagent egy négyütemű, 954 cm3 térfogatú, egyhengeres, belsőégésű motor hajtotta meg, mely óránként 16 kilométeres sebesség elérésére volt képes. A motor a korban rendkívül könnyűnek számított, egy mázsánál alig volt nehezebb. Megépítése mai pénzre átszámítva több mint hétmillió forintba került, a költségeket a feltaláló felesége állta. Benz a kocsit ekkor csak Mannheim falain belül vezethette, első nyilvános útját 1886. július 3-án tette meg a városka utcáin. Hatalmas feltűnést keltett, amikor felesége 1888 augusztusában két fiukkal - a feltaláló és a hatóságok tudta nélkül - egy Patent-Motorwagen járművel Mannheimből Pforzheimbe hajtott, ahol az asszony szülei éltek. Bertha Benz így szerette volna megmutatni férjének, hogy találmányának van jövője. A feltaláló felesége világ első hosszú távú, mintegy 106 kilométeres autóútja alatt mindent megtett azért, hogy felhívja a figyelmet az önjáró háromkerekűre. A karburátort hajcsatjával pucolta ki, benzint egy patikában vett félúton, az engedetlen féket egy cipésszel javíttatta meg, egyúttal feltalálva a fékbetétet.
A világ első automobiljából, illetve továbbfejlesztett változatából 25 példányt értékesítettek 1886 és 1894 között. Az "autók Ádámját" 1906-ban Benz jó hazafiként egy müncheni múzeumnak ajándékozta, hiába akarta megvenni sok pénzért az amerikai Henry Ford. A tábla felirata szerint a kiállítási tárgy "a ló nélküli közúti jármű újfajta modellje, amely szervesen egyesíti a futóművet és a meghajtóművet." A Benz gyár rendelési könyveiben az szerepel, hogy a 375-ös alvázszámú, Velo típusú négykerekű 1896. július 20-án indult el Budapestre. Amikor 1900 őszén megalakították a Magyar Automobil Clubot, már vagy ötven személygépkocsi koptatta a hazai utakat.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/dd4c71d7e065038ad3ed256b5c105d9a.jpg)
Benz cége 1899-re tekintélyes részvénytársasággá fejlődött, 572 kocsira talált vevőt, a választék a kétszemélyestől a tizenkét személyesig terjedt, sőt versenyautókat is építettek. 1906-ban két fiával új céget alapított, ez lett a C. Benz Söhne. Még megérte, hogy a Benz és Társa Gázmotorgyár 1926-ban egyesült a Daimler motorgyárral, s így létrejött a Daimler-Benz AG, amely manapság leginkább a Mercedes-Benz autókról híres. A feltaláló 1929-ben, életének nyolcvannegyedik évében halt meg, köztisztelettől és közmegbecsüléstől övezve. Találmánya, amellyel országa egyik kulcsfontosságú iparágát alapozta meg, a németek technikai és kulturális önazonosságának részévé vált.
A gépkocsi a múlt század első évtizedeiben kezdte meg példa nélküli karrierjét, amely a közlekedés teljes megújulásához, következményeiben pedig új úttervezési és építési módszerekhez, és az emberek életmódjának gyökeres megváltozásához és a korábbinál mozgékonyabb társadalom kialakulásához vezetett. A közelmúltban replikákat gyártottak az első Benz-féle autókból, áruk - átszámítva - több mint 15 millió forint. A szabadalmat a mannheimi Technomuseum 2010-ben terjesztette fel az UNESCO felé, és 2011-ben vették fel a Világemlékezet Programba. Az első autó mai utódait Magyarországon is gyártják a kecskeméti Mercedes-Benz személygépkocsigyárban.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/524f1409c7ca4afc82289a77ca269c7f.jpg)
![IV. Politikai berendezkedések a modern korban / 11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése](/ih0Ax/label/.cut-640x400/802.jpg)
11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
- A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
- Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
- Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
- Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
- Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
- Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye
- Csupán egy dolog miatt nem gúnyolták a kortársai által furcsának tartott Szókratészt 18:05
- „Azt a színházat, amelyik nem vállal kockázatot, megette a fene” – beszélgetés Meczner Jánossal 16:05
- Magyar nyelvű tárlatvezetéssel várja a látogatókat Mária Terézia kedvenc vidéki rezidenciája 15:30
- Sokkolta Kecskemét lakosságát az 1911-es földrengés 14:20
- André Kertész korábban nem látott fotóit is bemutatja a Magyar Nemzeti Múzeum 13:20
- Hatalmas összegért keltek el Napóleon pisztolyai 11:20
- Páváknak és hattyúknak is otthont adott a régi Városliget 10:40
- Szadizmusa miatt apja minden tisztségéből eltávolította Don Carlost 09:50