Ülő holtak és lefejezett karvalyok – mit tudunk a viking-kor előtti vikingekről?

Vezetékfektetésből régészeti szenzáció

2008-ban az Észtország legnagyobb szigetén, Saaremaán található Salme nevű faluban elektromos vezetéket fektető munkások még alig kezdték el a földet ásni, amikor ősi tárgyakban és csontokban akadt meg a szerszámuk. Azonnal leálltak a munkával, és szakértőket hívtak a helyszínre. Az ásatások rögtön megkezdődtek, és mire a feltárás 2012-re befejeződött, már nyilvánvalóvá vált: a munkások különleges lelőhelyre bukkantak. A régészek harminc méteren belül két, 8. század közepére datálható viking hajós temetkezést tártak fel.  

A nagyobbik hajó az első ismert viking vitorlás, amelyet a Balti-tengernél találtak. Mindkét hajó több évtizeddel, közel 100 évvel idősebb, mint a neves, 1903-ban felfedezett osebergi hajó. Szintén mindkét vitorlásról elmondható, hogy több, csatában elhunyt harcos végső nyughelyeként szolgált. Az elhunytak mellé temették használati tárgyaikat – fegyvereiket, késeiket, fésűiket, játékaikat. Mint kiderült, egyik Salmén talált tárgy sem a temetkezés helyszínének közeléből származik: a Balti-tenger mentén húzódó skandináv települések lakóihoz köthető ötvösmunkáról árulkodnak, vagyis megállapítható, hogy a férfiak nem az ásatási helyszín, azaz végső nyughelyük közelében éltek.

A kutatók (pontosabban a munkások) elsőként a kisebb, Salme 1 névre keresztelt hajóra bukkantak rá. A Tallini Egyetem Jüri Peets által vezetett kutatócsoportja kezdetben hajlított kardok, hajószegecsek, és két agancsból készült kocka maradványaira is rábukkant. Ahogy a régészek tovább kutattak a földben, fegyvereket, valamint emberi és állati csontokat is találtak. Többek között 75 darab, bálna- vagy szarvasmarhacsontból készült (köztük öt díszített) játék darabjaira is rábukkantak.

Már a fegyverek kialakítása is arra utalt, hogy a sír keletkezése az ún. Vendel-korra tehető (i. sz. 600-600), és a feltételezést az emberi csontmaradványok szénizotópos vizsgálata is megerősítette: a sír 750 körülre datálható. A régészeknek a hajó rekonstrukciója során nem volt könnyű dolga, mivel a tatot a kábelezési munkák során gyakorlatilag kettévágták, a fa hajótest pedig szinte teljesen elrohadt, ennek ellenére megállapították, hogy egy körülbelül 11,5 méter hosszú, 2 méteres maximális szélességű hajóról van szó, amelynek mérete és alapján a kutatók arra következtetnek, hogy 12 evezővel rendelkezhetett. A hajószegecsek méretéből pedig megállapítható, hogy a hajó viszonylag vékony deszkákból készült, ebből következően pedig könnyű volt irányítani, vagyis majdnem bizonyosan egy katonai vitorlásról van szó.

A hajón hét nagy termetű férfi maradványait találták meg. Hárman közülük haláluk idején már elmúltak 30 évesek, a többiek 30 év alattiak voltak. A csonttani és fogszakértői vizsgálatok azt mutatják, hogy mindannyian jó egészségnek örvendtek – mindössze egyikük szenvedett fogszuvasodástól. A hajóorr északkeleti irányba néz, az emberi maradványok többségét pedig a hajó közepén és a tatjában találták meg. A pontos pozíciójukat a kutatók nem tudták megállapítani, a bizonyítékokból azonban arra következtetnek, hogy ülő helyzetben temették el őket. Az állati csontokon mészáros munka nyomait találták meg a régészek. Talán egy halotti toron fogyasztották el húsukat, de az is lehet, hogy a legénység vitte magával az állatokat élelemként. Érdekesség, hogy lefejezett karvalyok és héják csontjait is megtalálták a helyszínen. A ragadozó madarakat feltehetően a legénység tagjai fogyaszthatták el.

1. Vezetékfektetésből régészeti szenzáció
2. Viking tömegsír

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe