Továbbra is sok a megoldatlan rejtély a sziklába vájt ókori város, Petra körül
2022. augusztus 28. 08:56 Múlt-kor
Korábban
A nabateusok eredete
Nagy hegyek és mély szorosok által átszelt dombok között emelték Petra városát, a nabateus királyság fővárosát. Az ezt körülvevő rejtély nagyrészt annak köszönhető, hogy sok kérdés maradt még megoldatlanul, kezdve a város építőinek kilétével.
Egyértelműnek tűnik, hogy arámi nyelvet beszéltek, de az mégis ismeretlen, hogy kik is voltak pontosan, honnan jöttek és mennyi időt töltettek itt letelepedve. Mások felvetik annak lehetőségét, hogy egy, a Perzsa-öböl partja közeléből eredő nomád nép volt, amelyik a mai Jordániába költözött és idővel létrehozta Petrát.
A görög történetíró, Diodórosz volt az első, aki írásban megemlítette a nabateusok létezését. Szövegeiben úgy írja le Petra városát a Kr. e. IV. századból, mint egy helyet, ahol a karavánok áthaladtak és ahol menedéket találtak a nomád törzsek, akik a szabad ég alatt éltek, és elsősorban birkák és tevék gondozásával foglalkoztak.
Diodórosz azt is megemlíti, hogy Holt-tengeri szurokkal, valamint értékes fűszerekkel, mirhával és tömjénnel kereskedtek, az Arab-félsziget termékeivel.
Ez a leírás szemben áll azzal, amit a görög geográfus, Sztrabón adott három századdal később. A történetet egy barátjától, a filozófus Athénodórosz Kananitésztől hallotta, aki a keresztény korszak kezdete körül látogatta meg Petra városát, és Sztrabónnak egy nagy metropoliszról számolt be, amely gazdag és királyok irányítják, lakosai díszes sziklaházakban laknak és a város bővelkedik birka-, szamár,- és tevenyájakban.
Elmagyarázza, hogy a nabateusok földművelők voltak és annak ellenére, hogy a sivatag közepén éltek, rendelkeztek annyi felszíni vízzel, hogy kerteket is fenn tudtak tartani.
Ez a változás Petra leírásában feltételez egyfajta fordulatot, amit a város néhány századon keresztül élt át. Eközben a közel-keleti kereskedelmi kapcsolatok központjává vált.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze 15:05
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 12:20
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon 10:35
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen tegnap
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát tegnap
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai tegnap
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg tegnap
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben tegnap