Tömegszex, szadizmus és drogok a huszita háborúban
2018. augusztus 2. 18:52 Múlt-kor
Azt gondolták, közeleg a világvége, ezért bármit megtehetnek: nappal meztelenül jártak, csoportosan szeretkeztek, éjjel pedig élvezettel gyilkoltak. A husziták szélsőséges csoportjait, a pikárdokat és az adamitákat senki sem tudta megfékezni, teljesen átadták magukat beteges, őrült vágyaiknak. Végül saját társaiknak kellett lemészárolniuk őket. Egy európai vallásháború véres és elfeledett mellékszála következik.
Korábban
A kezdetek
Husz János, a cseh pap és vallásreformer 1401-ben (mindössze 32 évesen!) már a prágai egyetem dékánja volt, de neki gyónt a királyné is. Szabad szellemiségben prédikált, és korán megismerkedett John Wycliff angol teológus és reformátor tanaival is. Eretnek nézeteit idővel nyíltan felvállalva hirdette, amiért 1409-ben kiközösítette az egyház. 1415-ben császári menlevéllel érkezett Konstanzba, hogy tisztázza magát a vádak alól, de július 6-án mégis megölték: a város kívül felállított máglyán zsoltárokat énekelve halt meg.
Halála után a nevével fémjelzett mozgalom sokáig csak titokban élt tovább. Végül 1420-ban kirobbant a huszita felkelés. A lázadók eleinte több pártra oszlottak, végül két fő irány erősödött meg: a kelyhesek és a táboriták. Előbbiek - akiket a két szín alatti áldozás követelése miatt neveztek kelyheseknek - nem akartak szakítani a katolikus egyházzal, csupán kisebb módosításokat akartak kieszközölni a liturgiában. Utóbbiak radikálisabbak voltak: feltétel nélkül elvetették azokat a bevett tanokat, amelyek igazsága nem volt bizonyítható a Szentírásból. Nevüket egy hegyről kapták.
A husziták szerint az erkölcsről prédikáló katolikus papok álnokul félrevezették az embereket. Többek között azt sérelmezték, hogy a szentáldozás során a hívek csak az Úr testéből részesülhettek, s a borrá változtatott vérből egyedül a papok ihattak. Ők is lelki extázisra vágytak, követelték a két szín alatti áldozást.
Alternatív értelmezések szerint a kenyér és a bor afféle lelki drogok, amelyek összekötik a híveket a titokzatos végtelennel, a rég meghaltak lelkével, a másvilággal és információkhoz juttatják őket a túlvilágról. Csakhogy az ostya önmagában ehhez kevés, mindössze enyhe hipnózist okoz, s semmiféle felvilágosuláshoz nem vezet. A husziták radikálisabb csoportjai viszont éppen a titkokra voltak kíváncsiak, a természet vad erőinek feloldására. Elutasították a keresztet mint szimbólumot, amely bezárta előttük a másvilág kapuját, és saját jelképükkel, a kehellyel kezükben indultak zarándoklatra. Ma leginkább a hippimozgalom képviselőihez lehetne őket hasonlítani: tömték magukba a tudatmódosító szereket, hogy önkívületi állapotba kerüljenek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
3. A keleti és a nyugati blokk jellemzői a kétpólusú világ időszakában
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
- 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
- Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
- Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
- Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
- Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
- A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína
- Párhuzamosan kellett kül- és belpolitikailag is legitimálni Németország újraegyesülését
- 10 tény a berlini falról
- Olajbirodalma szétesése után vagyona nagy részét eladományozta John D. Rockefeller 19:05
- Csupán egy dolog miatt nem gúnyolták a kortársai által furcsának tartott Szókratészt 18:05
- „Azt a színházat, amelyik nem vállal kockázatot, megette a fene” – beszélgetés Meczner Jánossal 16:05
- Magyar nyelvű tárlatvezetéssel várja a látogatókat Mária Terézia kedvenc vidéki rezidenciája 15:30
- Sokkolta Kecskemét lakosságát az 1911-es földrengés 14:20
- André Kertész korábban nem látott fotóit is bemutatja a Magyar Nemzeti Múzeum 13:20
- Hatalmas összegért keltek el Napóleon pisztolyai 11:20
- Páváknak és hattyúknak is otthont adott a régi Városliget 10:40