Teljes római kori falvat tártak fel egy vasúti építkezésen Angliában
2022. január 12. 20:18 MTI
Római kori falu maradványait találták meg a nagy sebességű brit vasútvonal (High Speed Two, HS2) építése során Northamptonshire közelében. A maradványok alapján megfigyelhető, hogyan fejlődött egy vaskori falu jómódú római kereskedővárossá – olvasható a BBC-n.
Korábban
A Chipping Warden falu melletti ásatás során talált nyomok szerint a települést időszámításunk előtt 400 körül alapították és több mint 30 körházból állt. A római korban, 300 és 400 között új kőépületekkel és utakkal bővült.
Az itt talált fekete talaj alapján Blackgroundsnak nevezett lelőhely egyike annak a több mint száznak, amelyeket 2018 óta London és Birmingham között tártak fel a régészek, de ez az egyik leglenyűgözőbb.
Egy széles út mentén több mint 300 római érmére bukkantak. Ez alapján feltételezhetően jelentős volt a kereskedelem a térségben, amikor a falu jómódú várossá fejlődött. A tíz méter széles út szintén arra utal, hogy a településen nagyon sűrű volt a forgalom. A lelőhely a régészek szerint háztartási és ipari területre osztható, műhelyek, kemencék és jó állapotú kutak nyomai is fennmaradtak.
A terület egyik részén a föld világos vörös színű. Ez arra utalhat, hogy ott égetés történt, például kenyérkészítés zajlott, fémmegmunkáláshoz szükséges öntödék vagy kemencék működtek itt.
Az ásatások során előkerült tárgyak tanúskodnak a lakosság jómódjáról: üvegedények, gazdagon dekorált kerámiák, ékszerek és még a galenit nevű ásvány nyomai is. Ezt az anyagot összezúzva és olajjal keverve sminkként használták. Egy fél bilincset is feltártak, eszerint létezett a bűnözés vagy a rabszolgamunka a területen.
„A lelőhely jelentősen átformálja a római kori vidékről alkotott elképzeléseinket. Egy ilyen jó állapotban megmaradt, nagy római út és a számos jó minőségű lelet feltárása igazán különleges dolog, ezek sokat mesélnek azokról az emberekről, akik itt éltek” – mondta James West, a feltárást végző MOLA Headland Infrastructure munkatársa.
A HS2 hálózat London és több észak-angliai nagyváros – köztük Birmingham, Leeds és Manchester – között épülne meg, 56 milliárd fontos (19,8 ezer milliárd forintos) költségvetéssel. Az első szakasz átadását 2026 végére tervezik London és Birmingham között, a másodikét pedig 2032–2033-ra London és Leeds, illetve London és Manchester között.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
27. Az első világháború és következményei
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Utazás a frontra, spanyolnátha, leleplezett viszony: mozgalmas év volt Franklin Roosevelt számára 1918
- A gránát még célt tévesztett, a lövések halálosan megsebesítették a főhercegi párt Szarajevóban
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- Az első világháború harcainak valóságos időkapszulája került elő az olasz Alpokban
- Románia hadba lépését késleltette, Olaszországét azonban már nem tudta megakadályozni a gorlicei áttörés
- Háború, spanyolnátha, leleplezett viszony – sok fordulatot hozott Franklin Roosevelt életébe az 1918-as év
- Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút
- Az I. világháborús francia sisakok nagyobb védelmet nyújtottak, mint a mai amerikaiak
- Sártenger, életveszély és felelősség – az első világháború futárai
- Megrendítő történetek az aradi vértanúk utolsó óráiból 15:05
- Nem csak saját gyermekeiről gondoskodott példamutató módon Széchenyi István 09:50
- Példátlan módon állt bosszút a szabadságharcosokon Haynau, a bresciai hiéna 09:05
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon tegnap
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen 2024.10.04.