Szívderítő és bizarr anekdotáknak egyaránt forrása volt az első világháború
2021. április 14. 15:21 Múlt-kor
Korábban
Amikor a taxi is katonákat szállított
Manapság már furcsának hathat, hogy a háború első hónapjaiban a katonák többsége élvezettel vetette bele magát a harcokba. A háborús pszichózis hatásait csak kevesen tudták elkerülni. A katonák azonban nem mindig jutottak el egykönnyen a harctérre.
A konfliktus egyik legszokatlanabb eseménye a háború első hónapjaihoz köthető. A német császári hadsereg a Schlieffen-tervnek megfelelően betört Belgiumba, és onnan támadva bekerítő hadműveletbe kezdett a franciák ellen, akik kétségbeesetten vonultak vissza Párizs felé.
A franciák a Marne folyó déli partján megálltak, és védelmi állások építésébe kezdtek. A németek olyan közel kerültek Párizshoz, hogy a távolból a 20 kilométerre fekvő Eiffel-torony tetejét is megpillanthatták.
Nem számoltak azonban az Elzász felől érkező francia hadtestekkel, és szeptember 5-re, a fordulat napjaként emlegetett időpontra már őket fenyegette a bekerítés veszélye. Egy nappal később, 1914. szeptember 6-án a 7. francia gyaloghadosztály katonáit 600 párizsi taxival szállították a marne-i hadszíntérre, amelyeket Gallieni tábornok, Párizs katonai kormányzója rekviráltatott a hadsereg számára.
Bár a francia háborús legendáriumban a marne-i taxik története kiemelt helyet foglal el, a taxisok által a frontra fuvarozott mintegy 6 ezer katona valójában csupán a hátvédet erősítette meg, s csak töredékük avatkozott a harcokba.
A mindössze öt napig tartó marne-i ütközetben több mint kétmillió német és francia katona, s közel 70 ezer brit harcolt, így a hatezer főt akár elhanyagolható számnak tekinthetjük. A szárnyra kelt anekdotát maga a francia kormány erősítette, amelynek az volt a célja, hogy a katonák és a civilek között egyfajta erős kapocs – ahogyan fogalmaztak: "szent unió" – jöjjön létre a háborúban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda 19:05
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze 15:05
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 12:20
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon 10:35
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen tegnap
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát tegnap
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai tegnap
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg tegnap