Székvita, egy halálosan hosszú beszéd és a vasárnap kérdése: az amerikai elnöki beiktatások hagyományai

Január és székvita

A 20. századra a közlekedés és a kommunikáció fejlődése, az országot behálózó vasút- és távíró-, majd telefonhálózat kiépülésével lényegesen gyorsabbá vált az országon belüli utazás is, és nem volt már szükség a négy hónapos „béna kacsa” periódusra – amikor a leköszönő elnök az idő által egyre jobban szorítva folytatja hivatali teendői végzését utóda beiktatásáig.

Habár a „béna kacsa” periódus 1861-ben is megnehezítette a központi választ a déli államok szecessziójára (ezáltal voltaképpen elősegítve a polgárháború kirobbanását), a változást végül csak a nagy gazdasági világválság idején zajló 1933-as hatalomátadás hozta el.

Miután 1932 novemberében Franklin D. Rooseveltet választották meg az ország következő elnökévé, a hivatalban lévő Herbert Hoover alig kommunikált utódjával, így a lakosság hiába várta a gazdasági helyzeten javító intézkedések bejelentését – Hoover már nem kezdett semmi újba, Rooseveltnek pedig még nem állt módjában cselekedni. A kongresszusban erre a helyzetre válaszul terjesztették elő a 20. alkotmánykiegészítést, amely a két ház közötti vitát követően határozta meg január 20-át dátumként. A szenátus január 15-ét, míg a képviselőház január 24-ét jelölte volna ki legszívesebben, a kettő kompromisszumából született a végleges dátum.

A helyszín magyarázata jóval egyszerűbb: a választók akarata által hatalommal felruházott elnök jelképesen ugyanezen akarat állandó megtestesítői, a kongresszus tagjainak jelenlétében teszi le esküjét a törvényhozás székhelyén, a Capitoliumban, ahonnan e hatalom birtokában átvonul az elnöki rezidenciába, a Fehér Házba.

Annak, hogy a Capitolium lépcsőjén, a szabadban kerül sor a szertartásra, már kevésbé magasztos okai vannak: az addig bent, a képviselőház vagy a szenátus termében tartott ceremónia kapcsán James Monroe 1817-es beiktatásán vita robbant ki a két kamara tagjai közt, hogy mely székeket használhatják, amin a megválasztott elnök annyira felháborodott, hogy elrendelte az esemény épületen kívüli levezénylését. Néhány, az időjárás és egyéb rendkívüli események (például a második világháború) által okozott kivételtől eltekintve 1829 óta az elnöki beiktatásra rendszerint a szabadban kerül sor.

1. „Béna kacsák” tavaszig
2. Január és székvita
3. Elnöki újítások
4. Menetek, bálok és vendégek

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Középkor

• Egyházi személyek is elmélyedhettek a mágiában a középkor során 
• Kiváló hatalomtechnikus volt, de a túlerővel nem bírt Harold Godwinson
• Európa-szerte rettegtek a seprűn repülő boszorkányoktól 
• Gyanús körülmények között hunyt el az utolsó Árpád-házi király
• Becket Tamás szembefordult a királlyal, saját templomában ölték meg
• A buják betegségének tartották és üldözték a leprásokat a középkorban 
• A belháborúk mellett a változó klíma is okozta Tikal hanyatlását 
• Napjainkig heves vitákat gerjeszt Marco Polo keleti utazása
• Rengeteg balszerencse övezte a III. keresztes hadjáratot