Számos rejtély övez egy 17. századi lisszaboni látképet
2015. október 19. 09:34 MTI
Első ízben láthatják a portugál főváros lakói az Ősi Művészetek Nemzeti Múzeumában azt a 17. századi lisszaboni látképet, amelyet számos rejtély övez.
Korábban
A németországi Weilburg várkastélyától kölcsönkapott festmény csütörtök óta látható Lisszabonban, ahol február 14-ig marad. Portugál művészettörténészek azt remélik, ez idő alatt közelebb jutnak a képet övező három nagy rejtély megfejtéséhez. Jelenleg nem tudni, hogy ki festette a művet, sem azt, hogy pontosan mikor, és azt sem, miként került Németországba.
Bár portugál szakértők már évek óta tudnak a létezéséről, a legtöbbjük most először láthatja az alkotást a maga valóságában. Először látja a saját szemével Miguel Soromenho művészettörténész is, aki 2008-ban az első között szerzett tudomást a létéről. Szakértők elsőként azt szeretnék megtudni, hogyan került a lisszaboni panorámát ábrázoló kép a németországi várkastélyba. Történészek szerint jelenleg csak annyit tudni, hogy a festmény a második világháború után érkezett Németországba.
Az alkotó kilétére a festményen látható néhány feliratból, az azon látható épületekből és díszítőelemekből próbálnak következtetni. A harmadik megoldatlan rejtély a kép keletkezésének ideje. A festményen az 1613-as évszám és az első portugáliai látogatásán tartózkodó III. Fülöp spanyol király fogadásának részletei olvashatók, viszont a király a valóságban csak öt évvel később, 1618-ban látogatott a szomszédos országba. E rejtély egyik lehetséges megoldása lehet, hogy a festmény a spanyol király látogatására készült, évekkel előre, de ez is csak egy feltételezés.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/460e792abeb8e64d7cac3861fb344f11.jpg)
![II. Népesség, település, életmód / 6. A trianoni békediktátum és következményei](/ih0Ax/label/.cut-640x400/797.jpg)
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- „Azt a színházat, amelyik nem vállal kockázatot, megette a fene” – beszélgetés Meczner Jánossal 16:05
- Magyar nyelvű tárlatvezetéssel várja a látogatókat Mária Terézia kedvenc vidéki rezidenciája 15:30
- Sokkolta Kecskemét lakosságát az 1911-es földrengés 14:20
- André Kertész korábban nem látott fotóit is bemutatja a Magyar Nemzeti Múzeum 13:20
- Hatalmas összegért keltek el Napóleon pisztolyai 11:20
- Páváknak és hattyúknak is otthont adott a régi Városliget 10:40
- Szadizmusa miatt apja minden tisztségéből eltávolította Don Carlost 09:50
- Sokáig nem voltak egyértelműek a viharjelzések a Balaton környékén 08:20