Sokak szerint valóságos átok hátráltatta a Panama-csatorna megépítését
2022. február 14. 15:55 Múlt-kor
Korábban
Az Egyesült Államok átveszi a stafétát
A franciák nem adták fel az építkezést, és egy új társaságot alapítottak Philippe-Jean Bunau-Varilla vezetésével, ám az új társaság, a korábbi botrány miatt, nehezen gyűjtött pénzt. Még fontosabb volt azonban, hogy az amerikaiak megállapodtak a britekkel, hogy a fél évszázaddal korábbi egyezségükkel ellentétben mégis építhetnek csatornát a két óceán között.
Elkezdődött a Nicaragua-csatorna tervezése, amihez rendelkezésre állt a pénz és az amerikai politikai elit akarata. Abban az esetben azonban, ha a két projekt párhuzamosan valósult volna meg, az új francia csatornatársaság értéke sokkal kevesebb lett volna, ezért nehezebben jutottak hozzá forrásokhoz, így azt végül eladták az amerikaiaknak.
Csakhogy a kolumbiai kormányzat nemigen akarta elismerni az egyezséget. Theodore Roosevelt elnök és az Egyesült Államok ezért a panamai szeparatista mozgalmakban találta meg a szövetségesét.
Panama 1903-ban kimondta a Kolumbiától való elszakadást, az USA pedig gyorsan elismerte, biztosítva azt, hogy a kolumbiaiak nem lépnek fel a szeparatisták ellen. Az új köztársasággal azután gyorsan tető alá hozták a szerződést, és az Egyesült Államok különleges jogokat kapott a csatorna környezetében, többek között jogot arra, hogy katonailag beavatkozzon.
Az építkezés így 1904-től folytatódott. Eleinte ugyanazokkal a problémákkal küzdöttek, de William Gorgasnak, az építkezés egészségügyi vezetőjének a javaslatára lecsapolták a környező tavakat, aktívan használták a szúnyoghálót, aminek köszönhetően a sárgaláz és a malária kevesebb áldozatot szedett.
Az amerikai építkezés tíz éve alatt azonban így is mintegy hatezer ember halt meg. A nehézségek ellenére végül mégis a tervezett határidőnél valamivel hamarabb, 1914. augusztus 15-én haladhatott át az első hajó a csatornán.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Lehetséges, hogy Marco Polo nem is járt Kínában? 20:24
- Alapjaiban változtatta meg Nagy-Britanniát Viktória királynő uralkodása 17:05
- Magyar propagandisták Bolíviában 16:05
- Online hozzáférhetők Petőfi Sándor fiának versei és levelei 15:22
- Különös játékokkal múlatták az időt az azték őslakosok 14:20
- Hogyan fonódtak össze a művészet és a mindennapok a Napóleon utáni Európában? Biedermeier! 13:11
- Nem aratott osztatlan sikert az első magyar keresztrejtvény 09:50
- Számos véletlen következtében indult el Cseh Tamás karrierje 09:05