Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
2022. december 18. 10:35 Vér Eszter Virág
Erzsébet császárné életének izgalmas részleteibe engednek bepillantást a közvetlen környezetének (családtagjainak és udvartartásának) tollából származó feljegyzések. Ezek közül a legvitatottabb forrásértékű, és egyes szövegrészeit tekintve a leginkább megkérdőjelezhető hitelességű emlékiratot Sisi unokahúga, Marie Louise von Wallersee-Larisch írta. Feltételezhető, hogy lejáratás céljából szándékoltan közölt több téves adatot a magyarok szeretett királynéjának mindennapjairól.
Korábban
Nem véletlen, hogy a „szerzővel” több ízben az udvar részéről egyeztetéseket folytattak, próbálva megakadályozni feljegyzéseinek kiadását, azonban ezt lényegében csak elodázni tudták.
Két írása (Múltam, Erzsébet és én) így ma is számtalan vita forrása, főként a bennük előforduló temérdek elírás, felnagyítás és téves időpont okán.
Visszaemlékezéseinek szövegét döntően befolyásolták a mayerlingi események (1889-ben Rudolf, a Monarchia trónörököse 17 éves szeretőjével, Mary Vetserával a Bécs közelében lévő mayerlingi vadászkastélyban „közös” öngyilkosságot követett el), s az ebben játszott – máig nem teljesen tisztázott – szerepe.
Illetőleg az ebből következő önigazolási szándékai, amelyek (legalábbis saját bevallása szerint) részben az udvari kegyvesztettségének feloldására is irányultak volna.
Rudolf trónörökös halálát követően Erzsébet kérésére Andrássy Gyula vállalt közvetítői szerepet, amely végül mindkét fél részéről sikertelennek, eredménytelennek bizonyult, a beszélgetés során pedig a grófné – mintegy érzelmi azonosulásra késztetve olvasóit – Rudolf és Mary Vetsera „összeesküvésének” áldozataként láttatta magát.
A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2022. téli számában olvasható.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
- A leves, amely megállított egy háborút
- Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
- A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
- Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
- Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon tegnap
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen 2024.10.04.
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát 2024.10.04.
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai 2024.10.04.
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg 2024.10.04.