Római kori a Calabriánál talált bronz oroszlánfej
2015. február 18. 17:23 MTI
Az olasz régészeknek sikerült megállapítani annak a félméteres oroszlánfejnek a korát, amelyet 2012 augusztusában a dél-itáliai Calabriában, a tengerben találtak, abban a térségben, ahol negyven évvel korábban a riacei bronzszobrok kerültek elő. A szakemberek szerint eredeti római kori alkotás a dombormű.
Korábban
Az ötven centiméter magas, tizenöt kilogramm súlyú bronzdarab egy oroszlánfejet ábrázol. Alkotója csak az állat fejét készítette el, mivel az oroszlánfej egy négyszögletes "panel" közepéből domborodik ki és a feltételezések szerint díszként volt rögzítve. A panel négy sarkában még a rögzítéshez szükséges szöglyukak is láthatók.
A minden részletében művészien kidolgozott leletet búvárok fedezték fel két és fél évvel ezelőtt a calabriai Africo és Bianco közötti tengerszakaszon, nem messze attól a helytől, ahol 1972-ben szintén egy búvár megtalálta az i. e. 5. századi riacei bronzszobrokat. A két méter magas bronzalkotások két istent vagy sportolót ábrázolnak. A calabriai egyetemen végzett vizsgálatok eredményeit az oroszlánfej koráról most hozták nyilvánosságra. Az adatok szerint a kezdeti feltételezésekkel szemben a bronz dombormű nem ókori darabot másoló reneszánsz alkotás, hanem eredeti római kori.
Azt még nem sikerült kideríteni, hogy pontosan melyik században és az ókori világ melyik részén készítették - nyilatkozta Simonetta Bonomi, a calabriai régészeti felügyelőség vezetője. Hozzátette, hogy hasonló oroszlánfej eddig egyedül a Lazio tartományban levő Nemi-tóban talált ókori római hajóról került elő. A hajó ilyen oroszlánfejjel díszített "csempelapokat" szállított. Az olasz csendőrség búváregysége 2012 augusztusában tüzetesen átvizsgálta a tengernek azt a szakaszát, ahonnan az oroszlánfej előkerült, de más leletet vagy az esetleg azt szállító hajót nem találták meg.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Hitük érdekében minden kényelmet feladtak a korai keresztény remeték 16:05
- Megrendítő történetek az aradi vértanúk utolsó óráiból 15:05
- Nem csak saját gyermekeiről gondoskodott példamutató módon Széchenyi István 09:50
- Példátlan módon állt bosszút a szabadságharcosokon Haynau, a bresciai hiéna 09:05
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon tegnap