Örökölt vagyonát az állatvédelemnek szentelte Gerald Durrell
2020. január 7. 16:30 MTI
95 éve, 1925. január 7-én született Gerald Malcolm Durrell brit zoológus, író, akit a közönség leginkább humoros könyvei, többek között a Családom és egyéb állatfajták szerzőjeként ismer.
Korábban
Az indiai Dzsamsedpurban, Kalkutta közelében született négygyermekes családban. Hároméves volt, amikor útépítő mérnök apja meghalt, a család ezután hazatért Angliába, majd 1933-ban Korfu szigetére költöztek.
Hat évig éltek a görög szigeten, amely Gerry fő szellemi ihletője volt: itt kezdődött egy életen át tartó szerelme a természet világa iránt.
Iskolába nem járt, magántanárok oktatták, közülük főleg a műveiben is megörökített természettudós, Teo Sztefanidesz hatott rá.
Korfui éveire a Családom és egyéb állatfajták című könyvében emlékezett, sok humorral mutatva be családtagjait, a sziget lakóit és élővilágát, a műből 2005-ben Angliában vígjátékot forgattak. Családtörténete a Madarak, vadak, rokonok és Istenek kertje című könyveivel teljesedett trilógiává.
A második világháború éveiben Durrell egy díszállat-kereskedésben dolgozott, majd gondozó lett a Londontól északra fekvő Whipsnade állatkertben.
1946-ban egy örökség tette lehetővé, hogy állatok gyűjtésével foglalkozhasson, első állatgyűjtő útját 1947-ben Kamerunba vezette.
Számos állatkertnek juttatott gazdag kollekciót, a londoniban 25 új fajt honosított meg. Gyűjtőútjai során megfordult Brit Guyanában, Argentínában és Paraguayban, Új-Zélandon és Ausztráliában, Malájföldön és Sierra Leonéban, Mexikóban és Mauritiuson, Indiában és Madagaszkáron.
Főleg veszélyeztetett állatokat fogott be, hogy azok az állatkertek védelmében fennmaradhassanak. Az állatokat a korabeli szokással szemben nagy gonddal szállította, a költségekre minden pénze ráment.
Ezért bátyja, Lawrence (az Alexandriai négyes írója) tanácsára könyveket kezdett írni, melyek nem várt sikert és jövedelmet hoztak számára. Kameruni útját feldolgozó első könyve, a Noé bárkáján 1953-ban jelent meg.
Durrell 1959-ben hozta létre saját állatkertjét Jersey szigetén, mert elégedetlen volt a hasonló intézményekben dívó szakszerűtlen állattartás gyakorlatával, 1963-ban pedig megalapította a Durrell Természetvédelmi Alapítványt.
Az intézmény egyre inkább a veszélyeztetetett fajok védelmére szakosodott, emblémájának is a 17. században kipusztított mauritiusi dodó-madarat választották.
Az állatkert szakmai továbbképzéseket, kutató, szaporító programokat és népszerűsítő előadásokat is szervezett, maga az alapító igen sokszor adott elő a brit rádióban, és öt nagyobb állatokkal foglalkozó filmsorozatot is készített a BBC tévé megbízásából.
Sajátos humorral és derűvel fűszerezett, lebilincselően szórakoztató könyveiben mesélt gyűjtőútjairól (A bafuti kopók, A részeg erdő, Állatkert a poggyászomban, Kalandorok az őserdőben), állatkertje szervezéséről (Vadállatok bolondja, az Állatkert a kastély körül), filmes expedícióiról (Vadászat felvevőgéppel).
Ismeretterjesztő könyve a Vadak a vadonban, szakmai tapasztalatait Az amatőr természetbúvár című kötetében foglalta össze, nagy sikert arató regénye a Rokonom, Rosy.
Több mint harminc nyelvre lefordított műveiben a népszerű ismeretterjesztés, a kalandos útleírás és a természettudományos szakértelem ötvöződik. Megfigyelőkészsége, stílusa alapos ember- és állatismeretről és -szeretetről tanúskodik.
Utolsó éveiben energiáit állatkertjének szentelte, mely évente 200 ezer látogatót fogadott. Idős korában egészsége megromlott, csípőprotézis-műtétjét májátültetés követte, amelyből soha nem épült fel teljesen. Jersey szigetén hunyt el 1995. január 30-án.
Tevékenységét több kitüntetéssel is elismerték, 1982-ben megkapta a Brit Birodalom Rendje (OBE) díjat. Korfu városában iskola és park viseli nevét, több állatfaj kapta róla a nevét, és számos veszélyeztetett faj fogságban született egyedeit nevezték el tiszteletére Geraldnak vagy Gerrynek. Az általa alapított jerseyi állatkertben szobra, a miskolci Vadasparkban mellszobra áll.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Nem csak saját gyermekeiről gondoskodott példamutató módon Széchenyi István 09:50
- Példátlan módon állt bosszút a szabadságharcosokon Haynau, a bresciai hiéna 09:05
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon tegnap
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen 2024.10.04.
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát 2024.10.04.