Rés a vasfüggönyön: így menekültek a magyarok 56-ban

Forgószél hadművelet

November 4. napja fordulópontot jelentett mind a forradalom – és immár szabadságharc – történetében, mind a magyar menekülthullámot illetően. Ivan Konyev marsall, a varsói szerződés fegyveres erőinek főparancsnoka aznap indította meg támadását a Szovjetunióból 12 hadosztállyal kiegészülve a magyar fegyveres erők ellen. A legtöbb ember számára ekkorra vált világossá: a forradalmat rövid időn belül kíméletlenül leveri a szovjet túlerő és a szuperhatalom árnyékában Magyarországra ismét sötét idők köszöntenek. Közel 190 ezer magyar állampolgár döntött ekkor és az ezt követő hetekben úgy, hogy elhagyja hazáját.

A szovjet támadás hírére még Svájc haderejét is riadókészültségbe helyezték, Ausztriának pedig még ideje sem volt megünnepelni függetlenségének és semlegességének első születésnapját: november 4-re rendkívüli kormányülést hívtak össze. A bécsi kabinet pedig nemcsak a menekültek zökkenőmentes fogadtatásában egyezett meg, de a fentebb említett Helmar belügyminiszter az ENSZ-hez fordult gyorssegélyért a válság kezelésére. Akkorra már hétezer menekültet tartottak számon a Magyarországgal határos tartományban,  Burgenlandban, de a java még csak ezután jött: ennek az embertömegnek több mint húszszorosa érkezett november 4-e után.

Így első lépésként az addigi menekülteket az osztrák hatóságok továbbszállították alsó-, felső-ausztriai és stájerországi táborokba, míg az Osztrák Vöröskereszt tizenkét határ menti segélyhelyen várta a magyarokat. Ezek felé megindult a híressé vált „gyógyszervonat” a Német Szövetségi Köztársaság felől, a bécsi rendőrség pedig járőrautóival szállította a csecsemőknek a tejüzem termékeit. Az Ausztrián lévő terhet a USA próbálta mindjárt hitelajánlatával segíteni, míg a szovjet minisztertanács elnökének első helyettese, Anasztaz Mikojan a két állam közti nézeteltérésekre hivatkozva mondta le ausztriai látogatását.

Másnap, november 5-én hozta létre Oskar Helmar a Belügyminisztérium „Ungarnhilfe”, (azaz „Magyarország-segítő”) osztályát. A menekültáradat ugyanis csak nőtt. Éppen ezért 8-án a Szovjet Hadsereg átvette a teljes hegyeshalmi határőrséget, ahonnan az ötven fős magyar személyzet egyszerűen átmenekült Ausztriába. 9-én hozta meg az ENSZ Közgyűlése 1006. számú határozatát, amely révén a világszervezet Menekültügyi Főbiztossága is bekapcsolódott a válság kezelésébe.

1. Az első menekülthullám 1945 óta
2. Forgószél hadművelet
3. Határincidensek
4. A „disszidensek” összetétele
5. Menekülttáborok

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban