Patkányok és csótányok voltak az amerikai hadifoglyok társai a „Hanoi Hiltonban”
2019. október 10. 08:36 Múlt-kor
Korábban
A pokoli börtön végnapjai
Az Észak-Vietnám és az Egyesült Államok által 1973-ban megkötött tűzszünet nyomán az akkor a Hỏa Lò-ban lévő 591 amerikai foglyot átadták hazájuknak.
David Gray százados, a légierő pilótája később felidézte, hogy csupán akkor könnyebbültek meg, amikor az őket hazaszállító repülő pilótája bejelentette: „Gratulálok, uraim – elhagytuk Észak-Vietnámot.”
Volt azonban olyan fogoly, aki később visszatért a Hanoi Hiltonba: John McCain a későbbiekben több alkalommal is Vietnámba látogatott családjával, hogy megpróbálja feldolgozni az átélt szenvedéseket.
A komplexumot egészen az 1980-as évek közepéig használták, főként politikai foglyokat tartott itt az ekkor már az egész országot irányító hanoi rezsim. Az utolsó foglyok egyike Nguyễn Chí Thiện költő volt, akit rabtársaival együtt 1985-ben szállítottak át egy másik börtönbe.
Mire McCain és családja első ízben visszatért, már nem a börtön látványa fogadta őket: nagy részét az 1990-es években elbontották, és lakóházak épültek a helyén. A komplexum egy része múzeumként üzemel tovább, az itt látható kiállítás azonban markánsan eltér a történelmi valóságtól.
A múzeum legfőképpen a francia korszakot mutatja be, köztük a guillotine-nal felszerelt kivégzőtermet, illetve azon cellákat, ahol neves vietnámi forradalmárok raboskodtak. Az épületrész hátsó szakaszában van egyetlen helyiség, amely beszámol az amerikai foglyokról.
Itt semmiféle utalás nincs a válogatott kínzásokra, ehelyett a „kedves bánásmódot” hangsúlyozza néhány fényképpel, amelyen a börtönudvaron kosárlabdázó, illetve biliárdozó amerikaiak láthatók.
A teremben még egy pilótaruha és egy ejtőernyő is ki van állítva, amelyek a felirat szerint John McCainéi voltak – ezek azonban kétségtelenül hamisítványok.
„A pilótaruhámat úgy vágták le rólam, amikor a börtönbe szállítottak” – mondta el a kiállítás kapcsán McCain. „A »múzeum« kiváló propagandalétesítmény, amelynek vajmi kevés köze van a valódi eseményekhez, amelyek a falai között történtek.”
Mindazonáltal a szenátornak bizonyos mértékben sikerült feldolgoznia a Hỏa Lò-ban töltött borzalmas éveket.
„Negyven év távlatából, ahogy visszatekintek erre az élményre, akár hiszik, akár nem, részben vegyes érzések kavarognak bennem arról, milyen nehéz időszak is volt” – mondta 2013-ban. „Ugyanakkor a baráti kötelékek és a rabtársaim iránti szeretet maradnak a legtartósabb emlékei rabságom öt és fél évének.”
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- Felfedezésével megmentette a francia selyemipart Louis Pasteur tegnap
- Német egyetemi tanárai panaszolták be a pápánál Husz Jánost tegnap
- A szárazföldi Európában Magyarország az utolsó előttiként vezette be a „jobbra hajts” szabályát tegnap
- A polgárháborús Kongóban fegyvernyugvás volt Louis Armstrong érkezése miatt tegnap
- A nyersanyaghiány is ösztönözte az első bikini megalkotását 2024.07.05.
- Erdélyt gyalog, Kínát egy dzsunkán szelte át Cholnoky Jenő földrajztudós 2024.07.05.
- Hermész szobrát találták meg a bulgáriai Heraclea Sinticában 2024.07.05.
- Három expedíciót is szentelt a magyarok őstörténetének felkutatására Zichy Jenő 2024.07.05.