Paranoia, depresszió, családgyilkosság: 9 őrült uralkodó a történelemből
2019. július 5. 19:31 Múlt-kor
Korábban
IV. György (régens 1811–20; király 1820–30), a képzelt angol hős
György eltér az eddigi kegyetlen uralkodóktól: nem agresszív viselkedésével tűnik ki a királyok közül, hanem vezetőhöz a korszak szemében méltatlan viselkedése által.
Már fiatalon elutasította a merev udvari erkölcsöt és bele vetette magát a szerencsejátékokba, az ivászatba és a parázna életvitel sűrűjébe, ráadásul egy tévképzet is eluralkodott rajta. Természete a család, főleg felesége, Braunschweig-Wolfenbütteli Karolina számára igazi átok volt.
Szerelem helyett már gyűlölet volt első látásra, ez nem csoda, hiszen a nő nem szimpatizált az iszákos és meglehetősen telt testalkatú férfival, György pedig nem tűrte, ha korlátozták.
A nászéjszaka ugyan lányuk, Sarolta fogantatásával eredményes volt, ám ettől a naptól fogva a pár külön élt. Karolinát férje iránti ellenszenve nem gátolta abban, hogy igényt tartson ő is a koronázásra, melyet György igyekezett meghiúsítani. III. György halála után a régensherceg házasságtöréssel vádolta meg a nőt, hogy elválhasson, ám a vád nem állt meg.
A koronázás napján Karolina a westminsteri apátsághoz érkezett, ahol kiderült, hogy nincs jogosultsága belépni, így kénytelen volt lemondani arról, hogy fejére kerüljön a korona.
György megszállottan követte a napóleoni háborúk történéseit és képes volt a Waterloonál lezajlott győzelem minden egyes részletét megtanulni. Olyan mértékben élte bele magát az eseményekbe, hogy a végén meg volt győződve arról, hogy ő maga is részt vett az ütközetben.
Ezt követően a társasági esteken igen kínosan teltek vacsorák, amikor a király nem létező emlékeit mesélte az összecsapásról. Ennél már csak az volt kellemetlenebb, hogy a történeteket Wellington hercegének is előadta, aki valójában győzelemre vitte a sereget Napóleonnal szemben.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Felfedezésével megmentette a francia selyemipart Louis Pasteur 19:05
- Német egyetemi tanárai panaszolták be a pápánál Husz Jánost 15:05
- A szárazföldi Európában Magyarország az utolsó előttiként vezette be a „jobbra hajts” szabályát 12:20
- A polgárháborús Kongóban fegyvernyugvás volt Louis Armstrong érkezése miatt 10:35
- A nyersanyaghiány is ösztönözte az első bikini megalkotását tegnap
- Erdélyt gyalog, Kínát egy dzsunkán szelte át Cholnoky Jenő földrajztudós tegnap
- Hermész szobrát találták meg a bulgáriai Heraclea Sinticában tegnap
- Három expedíciót is szentelt a magyarok őstörténetének felkutatására Zichy Jenő tegnap