Őrült uralkodók II.
2014. november 19. 14:15
A jószívű V. Ferdinánd
A magyar királyként V., míg osztrák császárként I. Ferdinánd néven 1835-ben trónra kerülő Habsburg uralkodó megítélésével kapcsolatban máig megoszlanak a vélemények. Sokan gyengeelméjűnek vagy szellemi elmaradottnak mondják, mások egyszerűen ostobaként, megint mások értelmi fogyatékosként állítják be, az azonban bizonyos, hogy elmebetegnek vagy bolondnak nem lehet nevezni. Mentális betegség (valószínűleg epilepszia) gyötörhette, amit nevelői a korabeli módszereknek megfelelően veréssel és kínzásokkal akartak kezelni, de az értelemszerűen nem érte el a célját.
"Gyengeelméjűsége" ellenére hat nyelven (németül, magyarul, csehül, horvátul, olaszul és franciául) beszélt kiválóan, vélhetően azonban mégsem emiatt akarta Metternich őt látni a trónon apja, I. Ferenc halála után, hanem befolyásolhatósága, jószívűsége (ez volt az egyetlen jelző, amely nem számított felségsértésnek), továbbá avégett, hogy hidegen hagyta a politika. A kortársak szerint alig értette, mi zajlik körülötte, például lelkesen integetett palotájából a bécsi forradalmi tömegnek, amely gyakorlatilag ellene tüntetett. Az egyik jól ismert vele kapcsolatos anekdota is ekkor játszódott le: az uralkodó megérdeklődte az egyik tiszttől, hogy miért van akkora hangzavar az utcákon. A tömör válasz a következőképpen hangzott: „Forradalmat csinálnak, Felség.” Mire Ferdinánd: „Aha, és szabad ezt nekik?”
Nem volt mindig egyszerű dolga Metternichnek sem, ugyanis állítólag a gyermeklelkű király makacs is tudott lenni, sokszor például addig nem volt hajlandó aláírni egy-egy törvényt, amíg meg nem kapta a kívánt ételt vagy süteményt. A szabadságharc folyamán lemondatott, szeretetreméltó, ám uralkodásra alkalmatlan Ferdinánd örömmel adta át a stafétabotot Ferenc Józsefnek, majd visszavonult Morvaországba. Az ezt követő évtizedekben ritkán lehetett hallani róla, ám egyik gyermeki őszinteségű mondata sokak fülébe eljutott - az 1866-os vesztes königgrätzi csata után állítólag ezen szavak hagyták el ajkait: „Ezt még én is meg tudtam volna csinálni.”
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon tegnap
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen 2024.10.04.
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát 2024.10.04.
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai 2024.10.04.
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg 2024.10.04.