Növényi olajokkal tartósíthatták az ókori kelták kedvelt zsákmányukat, a levágott fejeket
2019. február 4. 16:08 Múlt-kor
Az ókori forrásokból közismert tény, hogy a kelták körében szokás volt a megölt ellenségek fejét levágni és magukkal vinni egyfajta trófeaként. Több római és görög forrás is beszámol arról, hogy a fejeket büszkén mutatták meg másoknak, arról azonban nem írtak részletesen, hogy tartósították-e őket valamilyen módon.
Korábban
Egy új tanulmány szerint a vaskori kelták növényi olajjal tartósították megölt ellenségeik levágott fejét, hogy azokat közszemlére tehessék. Az ókori írások gyakran említik a kelták azon szokását, hogy trófeaként bánnak ellenségeik fejével, arról azonban eddig nem rendelkezett információval a tudomány, hogy milyen módon akadályozták meg a testrészek oszlását.
A Journal of Archaeological Science című tudományos lapban közölt tanulmány szerzői szerint „a közösség és harcosainak bátorságát és erejét” mutatták a levágott fejek. A dél-franciaországi Montpellieri Paul-Valéry Egyetem kutatói a közeli Le Cailarban előkerült nagy mennyiségű ókori koponyát vizsgáltak meg. Le Cailar egy körülbelül 2500 éve lakott terület a Rhône folyó partján. Egy jelenleg beépítetlen területen található ókori település feltárása közben kerültek elő a Kr. e. 3. századra datálható fegyverek és koponyák, amelyek vélhetően együtt voltak kiállítva a kelta faluban, egészen annak Kr. e. 200 körüli megszűnéséig.
„Számos koponya bírt vágásnyomokkal, nem csupán a lefejezésből eredően, de azáltal is, ahogy a fejeket előkészítették a kiállításra – eltávolították a nyakcsigolyákat és az öreglyukat, aztán eltávolítsák az agyat, és kihúzzák a nyelvet, vagy legalábbis kikaparják az állkapocs alatti izmokat” – írta a csapat. Megjegyzik továbbá, hogy a fejek és fegyverek a fallal körülvett falu központjában voltak, azaz rendeltetésük az lehetett, hogy a falu lakói lássák őket, nem pedig az, hogy a kívülről érkező idegeneket rettentsék el. Az ókori források is azt említik, hogy az ellenségek levágott fejeit az azokat megölő harcosok helyezték ki házaik elé.
A kutatók a koponyák több apró részét porrá zúzták, hogy laboratóriumi körülmények között vizsgálhassák őket. A kémiai vizsgálat során arra jutottak, a fejeket – vagy legalábbis némelyiküket – cédrusolajba, vagy valamely helyben őshonos fenyőféle olajába márthatták tartósítás céljából. A legvalószínűbb eset az, hogy a folyamatot időről időre megismételték, hogy a fejek megőrizzék állapotukat, ezáltal az olajok még évezredekkel később is kimutathatók a fejekből megmaradt koponyákban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
14. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- 10 tény Irán múltjáról
- El Báb – A Kapu: Egy ezredéves várakozás beteljesedése
- Az iszlám korai időszakából származó mecsetet találtak Izraelben
- A Közel-Kelet XIV. századi Marco Polója: Ibn Battuta 30 éves mekkai zarándoklata
- A lázongó janicsárok életének központjában az étel állt
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Hogyan készülhetett Mohamed előtt a világ legrégebbi Koránja?
- Jeltelen sírba temetnék Mohamed prófétát
- Akár csökönyös főnökeivel is hajlandó volt ölre menni Bette Davis tegnap
- Nehezen barátkozott meg az amerikai hétköznapokkal Kabos Gyula tegnap
- Hitük érdekében minden kényelmet feladtak a korai keresztény remeték tegnap
- Megrendítő történetek az aradi vértanúk utolsó óráiból tegnap
- Nem csak saját gyermekeiről gondoskodott példamutató módon Széchenyi István tegnap
- Példátlan módon állt bosszút a szabadságharcosokon Haynau, a bresciai hiéna tegnap
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda 2024.10.05.
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze 2024.10.05.