Németország visszaszolgáltat egy második világháborúban elrabolt festményt Olaszországnak

Januárban az Uffizi igazgatója, Eike Schmidt azt mondta, erkölcsi kötelessége elősegíteni, hogy a kép visszakerüljön a múzeumba. Jan van Huysum holland mester (1682-1749) Virágváza című csendéletét először Firenzében állították ki 1824-ben. A németek akkor vitték el, amikor a második világháború idején visszavonultak.

Az alkotás 1991-ben, a német újraegyesítés után bukkant fel ismét, de a visszaszerzési kísérletek eddig kudarcba fulladtak. A média szerint a meg nem nevezett család kétmillió eurót kért a képért, a német hatóságok pedig a 30 évnél régebbi bűntény elévülése miatt nem avatkoztak be.

A német kormány Schmidt felszólítása után kereste meg annak a náci katonának a leszármazottait, aki a festményt elvitte. A hatóság szerint a képet nem szervezett keretek között kobozták el, hanem a katona egyszerűen ellopta.

Az ügyvédek szerint ezért a katona nem tekinthető a tulajdonosának, így joga sem volt bárkinek örökül hagyni – írta a Die Zeit német lap. A család ügyvédei szerint azonban a katona egyszerűen megvásárolta a festményt egy piacon, hogy vihessen haza valami ajándékot a feleségének, akinek lebombázták az otthonát.

A német kormány és a család közötti egyesség részletei nem ismeretesek. Az Uffizi szerint a festményt II. Lipót toszkánai nagyherceg vásárolta meg először a 19. század elején. Más holland mesterek műveivel együtt több mint egy évszázadon át volt kiállítva, amíg 1940-ben, Olaszország háborúba lépésekor ki nem menekítették a városból egy közeli faluba.

A szövetségesek partra szállása után a visszavonuló németek más festményekkel együtt ezt is magukkal vitték. A galériában a festményről készült fekete-fehér fotó látható, rajta olaszul, angolul és németül a felirat: ellopták!. Az Uffizi német igazgatója arra szólította fel a német kormányt, hogy a nácik által elhurcolt alkotásokra ne alkalmazzák az elévülést, hanem adják vissza “törvényes tulajdonosaiknak”.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban