Nem rohantak fegyvert ragadni a hazafiak a Függetlenségi Nyilatkozat elfogadása után

Leszámolás a mítoszokkal

Az Egyesült Államokban országszerte felvonulásokkal, tűzijátékkal ünneplik július 4-ét, de az ünnep a parádék mellett némi mítoszrombolást is "hozott". A National Geographic - mint a héten megírta - kiderítette, hogy a függetlenséget talán nem is a "jó" napon ünneplik, mert a nyilatkozat - bár a papír tetején a július 4-i dátum szerepel - valójában július 2-án született meg. John Adams későbbi elnök ugyanis ezt írta a hitvesének: "Hajlok arra, hogy azt higgyem, 1776. július másodikát az egymást követő nemzedékek a legnagyobb fesztiválként ünneplik majd". A tekintélyes földrajzi magazin szerint a nyilatkozat aláírása sem júliusban történt meg, hanem csak augusztus elején: John Hancock kereskedő, a Kongresszus elnöke valóban elsőként látta el kézjegyével a dokumentumot, de csak augusztus 2-án.

A National Geographic - amely mindazonáltal nem mítoszromboló buzgalmáról híres - azt állítja, hogy az Egyesült Államok függetlensége valóban örömmel töltötte el a korabeli amerikaiakat, ám a boldog patrióták július 4-én egyáltalán nem addig kongatták az elfogadás helyszínén található Szabadság Harangját, amíg az össze nem tört. Sőt, azon a híres napon egyáltalán nem is húzták meg. Július 8-án viszont, amikor először nyilvánosan felolvasták a Függetlenségi Nyilatkozat szövegét, a többi haranggal együtt zengett. Erről a pennsylvaniai Történelmi és Múzeumi Bizottság tudósít. Ami pedig az összetört harangot illeti: valóban összetört, de nem a bősz kondítástól, hanem mert eleve nagyon rossz állapotban volt. 1752-ben tört össze először, aztán később többször is, és mindig újra és újra "megfoltozták". A történelminek tartott törés valamikor a 19. században eshetett meg, bár a pontos dátumról mind a mai napig tart a vita.

A hazafiak, a közhiedelemmel ellentétben, nem "rohantak" fegyvert ragadni a függetlenségi háborúban. Ez a háború elején, 1775-ben még így volt - írta a Smithsonian magazin -, de amikor világossá vált, hogy a küzdelem a szabadságért és a függetlenségért hosszadalmas és bonyodalmas lesz, sok amerikai harcos lelkesedése meglappadt, és szép lassan el is tűnt. A fegyveresek hazatértek, hogy farmjaikkal és állataikkal foglalatoskodjanak. John Ferling történész, a függetlenségi háború egyik nagy szakértője egy 2014-es tanulmányában arról írt, hogy sok gyarmaton már 1776-ban - tehát egy esztendővel a harcok megkezdése után - a toborzóknak csak némi anyagi ösztönzéssel sikerült új rekrutákat besorozniuk.

A National Geographic magazin szerint szépen hangzik ugyan, de mítosz az is, hogy az amerikaiak egységesen harcoltak volna a gyarmatosítók ellen; mintegy húsz-huszonöt százalékuk ugyanis inkább volt királypárti, mint a függetlenség híve. Mint ahogyan az indián őslakosok sem álltak egységesen a britek mellett. A felbecsülhetetlen értékű eredeti dokumentumon az olvasható: Eredeti Függetlenségi Nyilatkozat, datálva 1776 július 4-én. A washingtoni Nemzeti Levéltár szerint mindazonáltal - ahol a dokumentumot őrzik - a széles papírtekercset az utazás, majd később a tárolás végett összetekerték, és a dátum megjelölése csupán a dokumentum azonosítására szolgált, minthogy állítólag július 4-én tekerték volna össze.

1. Háború és függetlenség
2. Leszámolás a mítoszokkal

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére