Nem létezett „angolszász kor” egy tekintélyes brit történész szerint
2020. június 8. 17:47 Múlt-kor
Korábban
Írások, nyelvek, értelmezések
Az angolszász hódítás fő forrása Szent Gildas (Kr. u. 500k. – 570k.), egy latin nyelven író brit szerzetes Britannia romlásáról néven ismert műve. Ebben leírja, ahogy a Vortigern vezette britek földjeik egyharmadáért cserébe (római szokás szerint) védelmi szövetséget ajánlanak a szászoknak, akik azonban végül átverik őket, és feldúlják országukat.
Oosthuizen értelmezése szerint azonban Gildas úgy festi le az eseményeket, hogy a szász támadás ellenére továbbra is az északra élő piktek és skótok jelentik a nagyobb fenyegetést az egykori római terület lakóira. Gildas kétségtelenül leírja, hogy a római erők és helytartók távozása után a britek továbbra is a római jogrend, vallási hierarchia és katonai szervezet szerint éltek.
Oosthuizen amellett érvel, a római hatás 400 évvel távozásuk után is megfigyelhető: még a 8. században is a rómaiak örököseiként próbálták feltüntetni magukat az ország feletti hatalomért viaskodó hadurak.
Habár szerinte a szász invázió gondolata történelmi mítosz, a professzor szerint tény, hogy zajlott némi vándorlás a kontinens és a sziget között. Egy, az életet minden szinten átható, gyökeres 5. századi átalakulás helyett azonban úgy gondolja, az Európából érkezők kultúrája, nyelve és vallási szokásai fokozatosan épültek rá a korábbi római-brit alapra.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/dd4c71d7e065038ad3ed256b5c105d9a.jpg)
Így történhetett, hogy a latint és a britont felváltotta a ma óangolként ismert nyelv, amelyet utólag a legtöbben a hódítás folyományának tekintenek.
Oosthuizen a korábbi genetikai vizsgálatokat is megbízhatatlannak tartja azok hibás módszertana miatt, így e tekintetben sem látja bizonyítottnak azt, hogy egy „angolszász” populáció kiszorította volna a korábban ott élőket.
A vita vélhetően igen sokáig folytatódik még, az írott források kis száma és hézagossága, valamint a kutatások összehangolásának nehézsége miatt. Bár Oosthuizen professzor elmélete szélsőségesen revizionistának tűnhet, az új nézetek bekapcsolása a vitába minden bizonnyal ösztönzőleg hat a korszak vitás kérdéseinek mélyebb kutatására.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![II. Népesség, település, életmód / 9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től](/ih0Ax/label/.cut-640x400/761.jpg)
9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód
- Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
- Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
- Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
- Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
- Megérdemelték a kitelepítést a németek?
- Olajbirodalma szétesése után vagyona nagy részét eladományozta John D. Rockefeller 19:05
- Csupán egy dolog miatt nem gúnyolták a kortársai által furcsának tartott Szókratészt 18:05
- „Azt a színházat, amelyik nem vállal kockázatot, megette a fene” – beszélgetés Meczner Jánossal 16:05
- Magyar nyelvű tárlatvezetéssel várja a látogatókat Mária Terézia kedvenc vidéki rezidenciája 15:30
- Sokkolta Kecskemét lakosságát az 1911-es földrengés 14:20
- André Kertész korábban nem látott fotóit is bemutatja a Magyar Nemzeti Múzeum 13:20
- Hatalmas összegért keltek el Napóleon pisztolyai 11:20
- Páváknak és hattyúknak is otthont adott a régi Városliget 10:40