Nem igaz, hogy senki sem mosolygott a 19. századi fényképeken
2020. április 3. 19:58 Múlt-kor
A 19. századi emberekről alkotott mai képet nagyban befolyásolja a fényképészet akkoriban új technikája, amely először tette lehetővé a hétköznapi emberek ábrázolását teljes valójukban. A manapság készült fotókhoz képest a legfeltűnőbb különbség az, hogy e képek alanyai szigorú, érzelemmentes arckifejezéssel néznek a kamerába. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a való életben is így viselkedtek volna, és fényképek is akadnak, amelyeken előtűnik játékosabb oldaluk.
Korábban
Miért nem mosolyogtak a legtöbb fényképen?
A fényképészet hajnalán, az 1840-es és 1850-es években még az úgynevezett dagerrotípia volt a legelterjedtebb módja a fényképkészítésnek. Ennek során a kép egy ezüstözött réztáblára égett rá.
A folyamat a legtöbb esetben több percet is igénybe vett, ezalatt pedig tökéletesen mozdulatlannak kellett lennie az embernek, különben elmosódottá vált a kép.
Ennyi időn keresztül a legtöbb ember számára rendkívül kényelmetlen folyamatosan mosolyogni, sokak számára pedig mozdulatlanul állni is, így a leggyakoribb beállítás a statikus háttér előtt semleges arckifejezéssel ülő vagy támaszkodó ember lett.
Az 1880-as és 1890-es évekre azonban már jelentős fejlődésen ment keresztül a technika, és – bár a mai digitális eszközökhöz képest még mindig „lassúak” voltak – a fényképek szinte azonnal elkészültek. Miért nem mosolyogtak továbbra sem az emberek?
A mosolyok hiányának oka két okban keresendő: az egyik a fogak mutatásával kapcsolatos korabeli fenntartások – ha valamiféle tökéletlenség volt a mosolyban, azt senki sem szerette volna az örökkévalóságnak megőrizni fényképen –, a másik pedig az a tény, hogy a fényképészet a korábbi festészeti hagyományból fejlődött ki.
Ennek szerepe nem elsősorban pillanatnyi érzések, hanem az alany(ok) ábrázatának rögzítése volt – ahogy a hajdani uralkodók és arisztokraták sem mosolyogtak a róluk készült olajfestményeken, úgy sokáig az őket a fényképeken utánzó köznép körében is megmaradt tabunak az érzelmek kimutatása.
Időről időre azonban előfordult, hogy kevésbé formális körülmények között készült egy-egy fénykép, és a rajta szereplők ki szerették volna mutatni, hogy jól érzik magukat. Alább ezekből látható néhány példa.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt 19:05
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust 18:05
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához 16:05
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat 15:09
- Golda Meir békében és háborúban 10:35
- Mit adtak nekünk a rómaiak? 09:50
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket 09:05
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett tegnap
