Napóleon veszte: a félszemű Kutuzov
2015. szeptember 16. 09:38 MTI
270 éve, 1745. szeptember 16-án született meg a napóleoni háborúk legsikeresebb, s az orosz hadtörténelem egyik legismertebb tábornoka, Mihail Illarionovics Golenyiscsev-Kutuzov. Az életében három Romanov uralkodót is szolgáló hadvezér harcolt a lengyelek és a tatárok ellen, részt vett három orosz-török háborúban, de nevét a napóleoni háborúval írta be végleg a történelemkönyvekbe, habár többször is vereséget szenvedett a francia erőktől.
Korábban
Kutuzov egy katonacsalád egyetlen fiaként született, így nem dilemmázott sokat a pályaválasztásnál, már 14 éves korától a nemesi tüzér- és katonamérnöki iskolába járt, ahol intelligenciájával és bátorságával messze kitűnt társai közül. Miután végzett, rövid ideig matematikatanárként kereste kenyerét, majd belépett a cári hadseregbe, ahol hosszú utat kellett megtennie, hogy elérje a tábornoki címet.
Bár pártfogoltja volt az újkor egyik legnagyobb katonai stratégájának nevezett Szuvarov tábornoknak, az angolul, németül, franciául, lengyelül, svédül, törökül és oroszul is folyékonyan beszélő Kutuzov nem kerülhette el a súrlódásokat feletteseivel. Habitusára igen jó példa, hogy az 1768-as törökök elleni győzelem után azért nem kapott semmilyen kitüntetést, mert közvetlen felettese, Rumjancsev tábornok megtudta, hogy kigúnyolta őt a háta mögött.
Öt évvel később a Krím-félszigeten ismét a törökök ellen harcolt, amikor vesztett helyzetből egy lovasrohamot kellett vezetnie. Ekkor a jobb halántékán egy lövés érte, ami abban az időben a biztos halált jelentette, azonban Kutuzov túlélte, bár egyik szeme ráment. Az állandó fájdalom miatt elhagyta a sereget, s három éven át utazgatott Európában, jobbnál jobb orvosokat látogatva.
Szíve azonban visszahúzta a seregbe, s később a Napóleon elleni hadjáratok egyik főszereplőjévé vált. Az austerlitzi és borogyinói vereségeit mind úgy szenvedte el, hogy udvari nyomásra kellett csatába bocsátkoznia a stratégiailag jobb pozíciókat elfoglaló franciák ellen. Kutuzov egészen a lengyel földekig üldözte az orosz tél miatt hatalmas veszteségeket elszenvedő Grande Armée-t, itt érte a halál 1813 áprilisában, így már nem vehetett részt a lipcsei népek csatájában, ahol az első kegyelemdöfést kapta a köpcös francia.
Egy újabb kutatás szerint Bonaparte Napóleon valószínűleg meghódította volna Oroszországot 1812-ben, ha Mihail Kutuzovon nem hajtott volna végre életmentő agyműtéteket Jean Massot francia sebész. A már említett golyó 1774-ben megsemmisítette homloklebenyét, ami később szeszélyes magatartást és kiszámíthatatlan döntéshozatalt idézett elő a hadvezérnél, így nagyban befolyásolta döntéshozatali képességét. Az állítások szerint ennek köszönhető, hogy a józan ész ellen cselekedve felégette és kivonult Moszkvából, amelyet átengedett a franciáknak. Bár sokan őrültnek gondolták, a későbbi események őt igazolták.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![Ókor](/ih0Ax/label/.cut-640x400/12.jpg)
Ókor
- Hermész szobrát találták meg a bulgáriai Heraclea Sinticában
- A trónviszályok ingatták meg a hatalmas Perzsa Birodalmat
- Máig nem sikerült megfejteniük a tudósoknak a minószi könyvelők írását
- Még életben lehetett, amikor halottnak nyilvánították Nagy Sándort
- A Római Birodalom új fővárosa pecsételte meg Ostia sorsát
- A keresztényeket okolta Nero a Rómát elpusztító tűzvészért
- Bátor hadvezérként, szeretőként és kutyaként is ábrázolták már Nagy Sándort
- Az ókori Trója mellett Mükéné romjait is feltárta Heinrich Schliemann
- A matematika és a csillagászat alapjait is az ókori babiloniaknak köszönhetjük
- A nyersanyaghiány is ösztönözte az első bikini megalkotását 20:20
- Erdélyt gyalog, Kínát egy dzsunkán szelte át Cholnoky Jenő földrajztudós 18:06
- Hermész szobrát találták meg a bulgáriai Heraclea Sinticában 17:20
- Három expedíciót is szentelt a magyarok őstörténetének felkutatására Zichy Jenő 16:05
- Új fejezetet nyitott a tudomány történetében az első klónozott bárány születése 15:05
- Filmvászonra kerül Móricz Zsigmond Úri muri című regénye 14:20
- Legendás magyar versenylovasra emlékeztek a Fiumei úti Sírkertben 13:20
- Szász Endre és Kondor Béla alkotásaival emlékeznek a holokauszt áldozataira Szombathelyen 11:20