Nagy küzdelem árán lett ápoló az előkelő családból származó Florence Nightingale 

Lámpával és diagrammal a modern orvostudományért

A sokat látott Florence Nightingale elborzadt az Üsküdarban látottaktól. A katonák sokszor a földön, az ürülékükben vagy a sárban feküdtek, a „kórtermekben” hemzsegtek a patkányok, az élelmezés és a gyógyszerellátmány szegényes volt, a kórház területén az ivóvízraktárak mellett pedig állati tetemek hevertek.

A borzalmas higiénés állapotok mellett Florence-nak az is feltűnt, hogy senki nem vezetett statisztikát az elhalálozottak számáról, és nem készültek jegyzetek a betegek kezelésének módjáról sem.

Ezután nem habozott, munkához látott, szigorú tisztasági szabályokat vezetett be, a nővéreket folyamatos kézmosásra kötelezte, javított az élelmezésen, és megszállottan készítette a statisztikákat a betegekről és a holtakról.

A kórtermeket utasítására gyakran kellett szellőztetni, az ágyneműk tisztaságára pedig kínosan ügyeltek. A török tapasztalatok alapján született meg a könnyen tisztítható nővérruha koncepciója is. A napi húsz órás munkának meg lett az eredménye: a halálozási arány 42%-ról 2%-ra csökkent.

Florence Nightingale, a "Kegyelem Angyala" szokásos éjszakai lámpás "őrjárata" alatt egy sebesülttel (Kép forrása: Wikipédia / Wellcome Collection gallery / CC BY 4.0)

Nightingale valóságos szentté változott. Nemcsak a brit sajtó magasztalta, de az ápoltak is megváltóként tekintettek a sérültek között éjjelenként lámpással a kezében megjelenő, örökké vizitelő, fáradhatatlan nővérre.

Nightingale fanatizmusát nem minden munkatársa tolerálta. A török küldetés alatt sokuktól megvált a sajtó által csak „lámpás hölgynek” nevezett ápolónő, aki legendás mécsesével nemcsak a betegek egészségi állapota fölött őrködött, hanem kolléganőit is féken tartotta, hogy azok az éjszaka leple alatt nehogy meghitt kapcsolatba kerüljenek a sebesültekkel.

Munkája azonban nemcsak a higiéniai szabályok bevezetéséből és betartatásából állt, hanem az általa Üsküdarban készített statisztikai táblázatoknak is hatalmas jelentősége volt, mivel ezzel megteremtette az adatokon alapuló orvoslás alapjait.

Florence Nightingale időskori portréja. (Kép forrása: Wikipédia / Wellcome Collection gallery / CC BY 4.0)

1856 nyarán tért vissza Angliába, ahol az orvostársadalom nem fogadta kitörő örömmel a krími háború folyamán megszerzett tapasztalatait, mivel a derék férfi doktorok nehezen tudták elviselni, hogy egy nő fenekestül felforgatja szakmájuk alapelveit.

Florence Nightingale-t azonban nem lehetett megtörni, visszatérése után a londoni St. Thomas Kórházhoz kapcsolódó ápolónőképző intézetet és nővérotthont alapított, könyvet írt az ápolástanról, és krími tapasztalataira támaszkodva létrehoztak egy speciális, katonai orvosok kiképzését elősegítő iskolát is. 

1858-ban első nőként a Királyi Statisztikai Társaság tagjai közé választották és Viktória királynő 1883-ban a seregben végzett ápolói munkájáért a Királyi Vörös Kereszttel tüntette ki. 1907-ben első nőként megkapta a Becsületrendet is. Az 1910. augusztus 13-án elhunyt lámpás hölgy a modern betegápolás alapjainak lerakásával teljesítette földi hivatását.

1. Mennyei hivatás
2. Lámpával és diagrammal a modern orvostudományért

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2021

• Ókori emberáldozatok 
• A magyar könnyűzene a hetvenes években
• Az MSZMP-tömegszervezetek mindennapjai
• Piranesi rézkarcbörtönei
• Itt a szép, itt a jó, itt a parázs gesztenye!
• A szepesgörgői Görgey–Csáky-kastély
• Magyar konyha a gulyás előtt
• A háztáji gazdálkodás kialakulása és szerepe
• Az Én évtizede a rockzenében