Mulatozással oldotta feszült hangulatát a Royal Szállóban vesztegzár alá került vendégsereg
2024. június 9. 09:50 Majtényi György
Korábban
Rejtő élni kezd
„De hogyan hosszabbítsák meg az idényt? Vesztegzárral. Az pontosan három hétig tart.”
Magyarországon a hatvanas években a fejlesztések, a luxusberuházások mind inkább a valutával fizető nyugati turisták igényeit szolgálták. A közvélemény szemében lassan elválaszthatatlanná vált egymástól a pártvezetők és a nyugati turisták szokásai, életformája, hiszen előbbiek szintén a legjobbat akarták, és többnyire ugyanott fordultak meg, ugyanazokat a helyeket látogatták. A Fővárosi Tanács VB-ülésén szóvá is tette az egyik funkcionárius, aki a családjával hétvégeken feljárt a Citadellába ebédelni, hogy neki is ki kell fizetnie a kétforintos belépőt, holott őt nem érdekli a panoráma.
„Egy igazság akkor is fontos, ha nincs semmi értelme” – írta Rejtő Jenő, ám ha találunk neki valami értelmet, akkor még érdekesebb lehet. Nem ritka, hogy a szövegekben áthallásokat fedezhetünk fel. Ezek csak fokozzák a történetek hatását, főképp olyan korszakokban, amikor a nyilvános beszédnek akadályai vannak.
Még ugyanebben az évben, 1963-ban filmet (Meztelen diplomata) forgattak Rejtő Jenő Vesztegzár a Grand Hotelben című regényéből. Néhány jelenetét állítólag a Royalban vették föl, a díszletek mindenesetre a szálló, a magyar Grand Hotel belső formavilágát idézték. A Rejtő-regényben a bennszülött uralkodó és Wolfgang tíz évre kapták meg a vendéglátóhelyek bérletét. Amikor a tíz év letelt, a bank visszavette volna őket. A két szélhámos így azt gondolta ki, hogy egy ügyes csellel meghosszabbítják az idényt, és három hétre még ott tartják a vendégeket.
Tudható, hogy a magyar állam nem a pénzük miatt zárta be a vendégeket a Royalba; sőt, még a vesztegzár költségeit is állta. A metafora azonban hatni kezdett, és a két történet szinte elválaszthatatlanná vált egymástól. Nem véletlenül, hiszen Kis-Lagondának látszott a szocialista Magyarország is, ravasz Wolfgangokkal és törzsfőnök Nalayákkal.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Hét borzongató horrorfilm, amit valós események ihlettek tegnap
- Egy idős hölgy látomása miatt helyezték át Sztálin holttestét tegnap
- Párhuzamosan játszott filmekben és a medencében is Bud Spencer tegnap
- A természetközeliség és az elegancia találkozott a Festeticsek balatoni birtokain tegnap
- Furcsa módon eltemetett „vámpírgyermek” sírjára bukkantak Visegrádon tegnap
- A kelták szerint szellemek és boszorkányok látogatnak a mi világunkba Halloween éjszakáján tegnap
- Egy bálteremben alakították ki Budapest első moziját tegnap
- Ellenezte a hadüzenetet, mégis Tisza Istvánt kiáltották ki az első világháború felelősének tegnap