Miután házassága tönkrement, a régészet valódi szerelmesévé vált Agatha Christie
2021. július 18. 16:38 Múlt-kor
Amikor a krimi és az archeológia találkozik
1936-ban jelent meg a Gyilkosság Mezopotámiában című műve, amely egy közel-keleti ásatáson játszódik. Az ott gondosan leírt épületek és eszközök tulajdonképpen megfeleltek a korszak régészeti technikájának. Nem nehéz azt sem észrevenni, hogy kiről mintázta két főhősét.
Az áldozat, Louise Leidner egy csinos és intelligens amerikai nő, aki a tizenöt évvel korábbi első világháborúban megözvegyült, ám utóbb feleségül ment egy elismert és nála idősebb régészhez, Erich Leidnerhez, aki egy fiktív amerikai egyetem megbízásából végzett ásatásokat. A két könyvbéli karakter első pillantásra igen erősen hasonlít Katharine és Leondard Woolleyre, noha a karakterek mögé vázolt történet természetesen teljes egészében fikció.
Az 1937-ben megjelent Halál a Níluson című könyvében Egyiptom kerül terítékre. A regény szereplői felkeresik Abu Szimbelt is, a már akkor is híres templomot. Az egyik karakter, aki gyilkosság gyanújába keveredik, Signor Richetti, foglalkozására nézve maga is régész.
Az egy évvel később napvilágot látott Találkozás a halállal című művében Petra, a híres romváros válik helyszínné, de a Szentföld Jeruzsálem körüli része is feltűnik a könyvben. Agatha Christie a környezet leírásának nagy részét a saját élményeiből merítette.
Míg a fenti három könyv a Poirot-történetekhez tartozik, az Eljöttek Bagdadba című regényének a főhőse Victoria Jones, és a történet is a hidegháború alatt játszódik. Mégis a leírásaiban, valamint a karaktereiben felismerhetőek azok a benyomások, amelyeket egyedül, valamint a férjével közösen szerzett.
Végül, de nem utolsósorban, önéletrajzi írásában, amely az Így éltünk Mezopotámiában címet viseli, szintén beszámolt szerteágazó régészeti irányú érdeklődéséről. Ráadásul a férje iránti tiszteletből ez a könyve Agatha Christie Mallowan néven jelent meg.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt 19:05
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust 18:05
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához 16:05
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat 15:09
- Golda Meir békében és háborúban 10:35
- Mit adtak nekünk a rómaiak? 09:50
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket 09:05
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett tegnap