„Mit adtak nekünk a rómaiak?” – hat római találmány, amely lehet, hogy mégsem az
2018. június 20. 09:55 Múlt-kor
Korábban
Julius Caesar naptára
A julián naptár nem a világ első naptára, de az európai történelemben mindenképpen a legnagyobb hatású. Nem Julius Caesar adta azonban saját nevét a hónapokhoz, ez később történt tiszteletére. Az eredetileg Quintilis nevű ötödik hónapból lett a Iulius, az utána következő pedig az Augustus. A julián naptár 365 napból áll, 12 hónapra osztva, február végén egy plusz nappal minden negyedik évben. Ez a rendszer jól működött egy évezreden keresztül.
Az év azonban nem pontosan 365 és egynegyed nap hosszú. Annak ellenére, hogy csupán apró diszkrepancia, az évszázadok folyamán egyre több problémát okozott – a naptári év körülbelül három nappal lett hosszabb a valódi csillagászati évhez képest minden eltelt évszázaddal. Hosszabb időnként korrekció szükségeltetett, és Kr. e. 46-ban változásokat hoztak. Ezután legközelebb 1582-ben állítottak a naptáron, ez lett a ma a világ nagy részén használt Gergely-naptár.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt 19:05
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust 18:05
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához 16:05
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat 15:09
- Golda Meir békében és háborúban 10:35
- Mit adtak nekünk a rómaiak? 09:50
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket 09:05
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett tegnap
