Milyen veszélyek fenyegették a hétköznapi embereket a középkorban?
2024. február 25. 13:20 Múlt-kor
Korábban
A fekete halál
Számos betegség leselkedett a középkor emberére a szifilisztől kezdve a tífuszig bezárólag, de a legpusztítóbb a fekete halál volt.
Az 541-542-es bizánci pestisjárvány során a fővárosban naponta tízezer lélek távozott a földi világból, mégsem ez számít a valaha volt leghalálosabb ragálynak.
A leghíresebb pestisjárvány – amelyet Isten büntetésének, a zsidók összeesküvésének vagy a bolygók szerencsétlen együttállásának is tulajdonítottak – a 14. században csapott le a világra, az óvatos becslések szerint is mintegy 100-150 millió halálos áldozattal járt.
A valószínűleg Kínában kialakuló járvány Európába 1347-re jutott el Közép-Ázsiából a Selyemúton keresztül, majd itáliai hajósok is segítettek az elterjesztésében.
A genovaiak Krím-félszigeten található Kaffa erődjének ostrománál a tatárok biológiai fegyverként vetették be a pestist. Megfertőződött katonáik tetemét katapultok segítségével juttatták be a várba.
Az itáliaiak végül hajóikon vitték be a baktériumot Dél-Európába, ahonnan észak felé − egyes feljegyzések szerint − napi négy kilométeres sebességgel terjedt.
„Sokan a házukban haltak meg, és csak abból lehetett tudni, hogy már nem élnek, mert a szomszédaik érezték oszló tetemük szagát. Holttestek hevertek minden sarkon” – írta Giovanno Boccaccio Firenzéből.
A „fekete halál” kifejezés onnan ered, hogy a bubópestis során az oxigénhiány miatt a bőr sötétkék színt kapott. A beteg 2-7 napon belül elhunyt, ám aki túlélte a fertőzést, annak szervezete élete végéig védettséget kapott.
Habár egyszerre maximum 8 hónapig tartott egy adott vidéken a pestis, 1346 és 1671 között nem volt olyan év Európában, amikor valahol ne lett volna járvány.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
- A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
- Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
- Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
- Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
- Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
- Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát 19:05
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét 17:05
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon 14:20
- Egy fémdetektorral vizsgálta át az amerikai elnök testét a telefont feltaláló Bell 09:50
- Sikkasztási vád törte derékba Kossuth Lajos ígéretes ügyvédi karrierjét 09:05
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön tegnap
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix tegnap
- Egy lelkész fiából vált rettegett lovagkalózzá Sir Francis Drake, a királynő kedvence tegnap