Miért volt olyan piszkosul büdös a középkori Londonban?
2017. január 11. 08:36
Az utcák mindennapjai
A londoni csatornák és utcák gyakorlatilag megkülönböztethetetlenek voltak a középkorban. Kezdetben alig volt kiépített szennyvízelvezető rendszer a városban, csupán néhány kisebb árok az utcák szélein, amelyek gyakran eldugultak, az emésztőgödrök pedig gyakran telítődtek és a szennyvíz a szomszédos kutak vizébe szivárgott. Az utakon halmokban állt a hulladék, ugyanis az otthonokban felgyülemlett szemetet egyszerűen kihajították az ablakon az utca közepére. Ugyanígy kihajították az állati belsőségeket, a döglött macskát vagy a kutya tetemét is. Nem volt ez másképp a borbélyok tevékenysége (foghúzás, testrészek amputálása, érvégás) során „összegyűlt” – ma veszélyes hulladéknak minősülő – szervekkel sem. Bár London időjárása esős, nyáron olykor ott sem látni esőfelhőket napokig, ilyenkor elviselhetetlen bűz és hulladékhalmok uralták a „szabaddá tevő” városi levegőt. Sokszor azért tartottak disznót, hogy ezeket az utcai szemeteket lelegeljék.
A 14. századtól kezdve kezdett megváltozni a szeméttelepre hajazó London élete, ugyanis olykor már büntetéseket is kilátásba helyeztek környezetszennyezésért. 1306-ban kihirdették, hogy komoly pénzbírságot kell annak fizetnie, aki szénnel szennyezi a levegőt. 1345-ben a háztulajdonosoknak két shilling bírságot kellett fizetniük, ha a házuk elől nem takarították el a szemetet. A XV. század végén a velencei nagykövet titkára elképedve írt egy rendeletről, amely megtiltja, hogy bárki megöljön egy hollót vagy héját, ugyanis ezek a madarak eltakarítják a szemetet az utcákról.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- A poroszok modernebb fegyverzete győzedelmeskedett a königgrätzi csatában tegnap
- Inkább elsüllyesztették a francia hadihajókat a britek, nehogy a németek kezére jussanak tegnap
- Amikor még őstulok sétálgatott a Nagykörúton tegnap
- Bizarr labdajáték jelentette a legnagyobb szórakozást Tikal népének tegnap
- Díjátadóvál zárták az Operaház Szláv szezonját tegnap
- A könyvtárak növekvő népszerűségére mutat rá az OSZK statisztikája tegnap
- Szerelmi csalódásai csak mélyítették Franz Kafka depresszióját tegnap
- Kiváló marketingérzéke is szerepet játszott André-Gustave Citroën sikerében tegnap