Miért állt meg Hannibál Róma kapujában?
2021. december 28. 08:50 Múlt-kor
Korábban
Végzetes hiba?
Vannak azonban, akik úgy vélik, Hannibál részéről korántsem lett volna vakmerő lépés, ha Róma ellen indul. A köztársaság katonáinak többsége a városon kívül tartózkodó légiókban teljesített szolgálatot, a Rómában sebtében felállított, megfelelő harci tapasztalattal nem rendelkező két irreguláris légió (legiones urbanae) mintegy 10 ezer katonája pedig nem tudta volna megfelelően védeni a Servius-falat Hannibál több tízezres seregével szemben.
Ehhez persze ostromgépekre lett volna szükség, de az elmélet hívei szerint Hannibál képes lett volna rövid idő alatt megépíttetni a megfelelő szerkezeteket. Ha Róma ezalatt visszahívta volna légióit, az könnyedén a védelem nélkül maradt Szicília vagy az Ibériai-félsziget elvesztését jelenthette volna.
Az elmélet szószólóit a Tiberisen fenntartott utánpótlási útvonallal kapcsolatos, fent már említett érv sem győzte meg. Szerintük a gondolatmenet azért nem állja meg a helyét, mert ekkoriban még nem a Claudius uralkodása alatt felépített Ostián, hanem a Neapolis (a mai Nápoly) mellett található Puteolin (ma Pozzuoli) keresztül érkeztek Rómába a szállítmányok.
A kikötőbe befutott javakat ezután nem a Tiberisen, hanem szárazföldi utakon juttatták el Rómába, vagyis Hannibálnak csak ezen utak lezárása lett volna a feladata. Az Etruriánál állomásozó karthágói flotta mindeközben azt lett volna hivatott megakadályozni, hogy Róma védői a tengerről kapjanak segítséget.
Hogy Hannibál a nyilvánvalóan kedvező feltételek ellenére mégsem támadta meg Rómát – hangoztatják az elmélet hívei –, annak az volt az oka, hogy egyszerűen nem tartotta szükségesnek. Gondolkodását a hellenizmus hatotta át, ezért úgy vélte, hogy egy megszállt, vesztésre álló állam előtt egyetlen lehetőség áll: megállapodásra törekedni a hódítókkal. Nem vette észre, hogy Rómában más elveket vallanak.
A köztársaságnak ugyanis esze ágában sem volt békét kötni. A vereségek csak további harcra sarkallták a városállamot. Bár Kr. e. 216-ban, Cannae-nál még egy, a Trasimenus-tavi ütközetnél is súlyosabb vereséget szenvedtek el, és úgy tűnt, hogy Karthágó győzelme a küszöbön áll, Róma szövetségeseinek – latinok, umberek, picének stb. – helytállása, valamint a köztársaság kitartása meghozta gyümölcsét, és Scipio zamai győzelme Kr. e. 202-ben azt jelentette, hogy a punok elveszítették a háborút. Ki tudja, mi lett volna, ha Hannibál 15 évvel korábban Róma ellen vonul.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
klímakutatás
- Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
- Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
- Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
- Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
- Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
- Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
- A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
- Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
- Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
- Hitük érdekében minden kényelmet feladtak a korai keresztény remeték 16:05
- Megrendítő történetek az aradi vértanúk utolsó óráiból 15:05
- Nem csak saját gyermekeiről gondoskodott példamutató módon Széchenyi István 09:50
- Példátlan módon állt bosszút a szabadságharcosokon Haynau, a bresciai hiéna 09:05
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon tegnap