Már az aztékok is kötöttek fogadásokat különféle játékok végkimenetelére
2024. július 5. 09:05 Múlt-kor
Korábban
A patolli és a babszemek
A patolli talán az egyik legismertebb azték játék szerte a világon, még számítógépes változatok is születtek belőle. Diego Durán, domonkos szerzetes volt az első, aki beszámolt róla, de valószínűleg az aztékok előtt is játszották már a prekolumbián Közép-Amerikában.
A játék különböző fajtáit játszották már Teotihuacánban, Chichen Itzában a toltékok közt, de a zapotékok és a maják körében is elterjedt.
A patolli táblája két, elnyújtott oválisból állt, amelyek középen X alakban keresztezték egymást, és amelyeket különböző mezőkre osztottak fel. Az aztékoknál a játékosok felajánlottak bizonyos értékeket, mielőtt a játék elkezdődött, és a győztes ezeket is megnyerte a játék végén.
A művészetek és a játékok azték istene, Xochipilli megtekint egy patollipartit a Codex Magliabechiano néven ismert 16. századi azték kódex illusztrációján
Azok, akik nem vettek részt, egyszerűen fogadhattak arra, hogy ki nyeri meg a játékot. Általában babokat használtak arra, hogy a mai táblajátékokban lévő bábokat helyettesítsék, de néha kukoricát, vagy drágaköveket hasznosítottak erre a célra.
A dobásokat fekete színű babokkal végezték, de tudomásunk van arról, hogy már számozott kockákat is használtak. A babok egyik oldalát megjelölték, és öt vagy hat darabot használtak belőlük, a játékos pedig annyit léphetett, amennyi a dobás után a jelöletlen oldalára esett babok száma volt.
A pálya 52 mezőből állt, de voltak speciális mezői is. Minden játékosnak volt egy startvonalnak tekinthető mezője, ahonnan indult, és egy cél, ahová érkezett. Ha a játékos az egymást keresztező pálya csúcsain lévő mezőkbe lépett, akkor dobhatott még egyszer.
Ha azonban a pályán található, háromszög alakú mezők valamelyikébe tévedt, akkor egy, a tulajdonában álló tárgyat, át kellett adnia az ellenfelének. Csak az nyerhetett, aki valamennyi bábuját pontos dobással léptette be a célba. Aki „túldobta” a szükséges számot, nem mozdulhatott meg.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon tegnap
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen 2024.10.04.
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát 2024.10.04.
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai 2024.10.04.
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg 2024.10.04.