Mao Ce-tung és Sztálin személyi kultuszát is túlszárnyalta Kim Ir Szené
2019. július 8. 11:59 MTI, Múlt-kor
25 éve, 1994. július 8-án halt meg Kim Ir Szen észak-koreai vezető, a világ első és mindmáig egyetlen kommunista dinasztiájának megalapítója. Elhunytát hároméves országos gyász követte, amely alól a természet sem vonhatta ki magát: hivatalos jelentések szerint halálának első évfordulóján a fák és a virágok másodszor is virágozni kezdtek, szobrai fölött darvak és méhrajok keringtek.
Korábban
Kim Szong Dzsu néven született 1912. április 15-én Phenjan közelében egy parasztcsalád három fia közül a legidősebbként, a későbbi pártpropaganda szerint az örvendetes eseményt természeti csodák sora adta az emberek tudtára. Szülei a japán megszállók elől Kínába menekültek, Kim ott járt iskolába.
Tanulóévei hamar véget értek, mert "felforgató tevékenység" miatt 17 évesen letartóztatták. Szabadulása után japánellenes gerilla csoportokban harcolt. 1931-ben lett a kommunista párt tagja, és egy jobbára koreaiakból álló partizánegység parancsnokaként vette fel a Kim Ir Szen nevet.
Amikor 1941-ben a japánok kiszorították őket Kínából, Kim Szibériába vonult vissza. A szovjetek kiképzőtáborba küldték, ahonnan 1945 szeptemberében mint a Vörös Hadsereg őrnagya bukkant elő. A szovjetektől azt a feladatot kapta, hogy szervezze meg az átmeneti kormányt Korea általuk megszállt részén.
1948-ra nyilvánvalóvá vált, hogy a félsziget újraegyesítése nem lehetséges, mert a szovjetek és az amerikaiak nem tudtak megegyezni a jövendő állam társadalmi rendszeréről. Amikor 1948. szeptember 9-én megalakult a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Kim lett hivatalosan a miniszterelnök, ezt a funkciót 1972-ig töltötte be.
1949-ben ő lett az egyetlen pártként megmaradt Koreai Munkapárt vezetője is. A következő évben Sztálin jóváhagyásával és támogatásával megtámadta Dél-Koreát. Seregei néhány hónap alatt majdnem az egész országot elfoglalták, de az amerikaiak vezette ENSZ-erők ellentámadása Kínáig vetette őket vissza.
Kim csak a kínai beavatkozásnak köszönhetően maradt hatalmon, majd az 1953-ban megkötött panmindzsoni tűzszünet immár 66 éve fenntartja Korea megosztottságát.
A KNDK teljhatalmú vezetőjeként Kim Ir Szen könyörtelenül leszámolt potenciális ellenfeleivel, bevezette a szovjet típusú tervgazdálkodást, államosította az ipart, kollektivizálta a mezőgazdaságot és hatalmas sereget tartott fegyverben.
Az 1960-as években - kihasználva a kínai-szovjet viszony romlásában a számára rejlő lehetőségeket - fokozatosan függetlenítette magát Moszkvától és Pekingtől, miközben továbbra is igénybe vette mindkét kommunista nagyhatalom segítségét. Meghirdette az önellátás, a "dzsucse" eszméjét, amelynek jegyében fokozatosan elszigetelte országát a külvilágtól.
Az 1972-ben államfővé előlépett Kim hatalma forradalmi hírnevén, az általa pozícióba emelt és hozzá hű kádereken, de főként a több mint egymilliós hadsereg lojalitásán alapult. Rendszerének a dzsucse mellett a szongun, azaz "a katonáké az elsőbbség" volt a másik alapelve.
A Nagy Vezető körül példátlan, még Maóét és Sztálinét is meghaladó személyi kultusz alakult ki. Nevét a könyvekben és lapokban tilos külön sorba írva elválasztani, mindhárom tagját egy sorba kell írni. Már az általános iskolákban külön tanteremben oktatják csak az ő műveit, az épületeken függő fényképei a homlokzat meghatározott részét kell hogy elfoglalják, szülőháza nem csak múzeum, hanem zarándokhely is.
1997-ben Észak-Koreában a Gergely-naptár helyett bevezették a dzsucse-időszámítást, amelynek kezdőpontja 1912. április 15., Kim születésnapja, így az idei esztendő a dzsucse 108. éve.
A nyolcvanas évektől a KNDK egyre súlyosabb gazdasági nehézségekkel kényszerült szembenézni. A dzsucse-eszme következetes megvalósítása miatt gyakorlatilag megszűnt a külkereskedelem, Teng Hsziao-ping kínai vezető pragmatikus politikája miatt egyre gyérebben csordogáltak a kínai segélyek, amit tetézett a Szovjetunió megszűnése.
A gazdaság összeomlott, egyre kiáltóbbá vált az ellentét a virágzó, kapitalista Dél és az időnként éhínségektől sújtott, elszigetelt északi kommunista állam között. Az északi propaganda minderről nem vett tudomást, még jobban dicsőítette a legnagyobb koreai géniuszt, aki nyolcvanévesen magkapta a generalisszimusz rangot is.
"A koreai nemzet fényes Napja" 1994. július 8-án szívroham következtében halt meg. Elhunytát hároméves országos gyász követte, amely alól a természet sem vonhatta ki magát: hivatalos jelentések szerint halálának első évfordulóján a fák és a virágok másodszor is virágozni kezdtek, szobrai fölött darvak és méhrajok keringtek.
Kim Ir Szen rokonságának több tagját is magas posztra emelte. Kétszer nősült, négy fiú és négy leány apja volt. Hatalmának, tisztségeinek örököse 1949-ben elhunyt feleségétől született első fia, Kim Dzsongil lett, akinek 2011-ben bekövetkezett halála után Kim Ir Szen unokája, Kim Dzsongun vette át az ország vezetését.
Az észak-koreai totalitárius államban ma is a kormányzat ellenőriz mindent, tilos egyebek között a különvélemény, a vallásgyakorlás és az internet. A rádió és a tévé propagandaműsorokat ad, azt, hogy a lapokat és könyveket cenzúrázzák, csak azért nem lehet mondani, mert azokat is állami tisztviselők írják.
Az észak-koreai nép számos gesztussal nyilvánította ki háláját Kim Ir Szen iránt: phenjani mauzóleuma mellett magasodik 92 méteres szobra, amely mellett eltörpül a főváros egy másik részén álló 23 méteres emlékműve.
Születésnapja és halálának napja nemzeti ünnep, az ország "hivatalos" virága a kimirszeniának nevezett orchidea-hibrid, szobrai előtt mindenkinek - még a minimális számú külföldi turistának is - meg kell hajolnia. Kim nem csak a fényképekről köszön vissza az észak-koreaiakra: a jelenlegi Kedves Vezető, Kim Dzsongun feltűnően hasonlít nagyapjára.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
hidegháború
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát
- A szovjet vezetés paranoiája 1983-ban majdnem a harmadik világháború kirobbanását okozta
- A Castro-kormányzat megdöntésére irányuló kísérlet volt a CIA egyik leglátványosabb kudarca
- Kémfilmbe illő tervekkel próbálta elérni Fidel Castro bukását az Egyesült Államok
- Hivatalosan máig nem született béke észak és dél között a Koreai-félszigeten
- Kezdeti hátránya ellenére az Egyesült Államok végül megnyerte az űrversenyt
- Csokoládé is hullott az égből a blokád alá vont Nyugat-Berlinre
- Termonukleáris háború kitörésétől védte meg a világot a forródrót
- Richard Nixon mellett sok más amerikai elnököt is ellátott tanácsaival Henry Kissinger
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 12:20
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon 10:35
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen tegnap
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát tegnap
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai tegnap
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg tegnap
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben tegnap
- Pazar ünnepségek színesítették I. Ezsébet hétköznapjait tegnap