Magyar megszállók a Szovjetunióban

Határkiigazítás és Dzsingisz kán

Ungváry ezután kitért arra, hogy Krausz szerint a magyar honvédek ellen semmilyen eljárás nem indult, holott erről szó sincs – ő maga is külön fejezetben tárgyalta ezt a kérdést könyvében. Krausz ezzel szemben kijelentette: ő csak annyit állított, hogy a népirtásban való részvételért nem citáltak senkit hadbíróság elé. Mindennapos bűncselekményekért sokakat ítélhettek el magyarokat, de a népirtásban való részvételért senkit.

A beszélgetés végén a felhasznált források kapcsán alakult ki polémia. Ungváry szerint a podolszki levéltár feltáratlan dokumentumai szolgálhatnak még a jövőben kulcsfontosságú anyagként a kérdés kapcsán. A magyar zsákmányanyagot ugyanis még nem fordíttatták le, és amíg az orosz fél nem tudja, mi szerepel pontosan az iratokban, nem fogja odaadni senkinek. Krausz ezzel szemben azt állította, hogy a podolszki anyagból is kapott iratokat, emellett javasolta Ungvárynak, menjen el például a voronyezsi, brjanszki vagy a kijevi levéltárba, az utóbbi években ugyanis több millió dokumentumot oldottak fel a titkosítás alól.

Ungváry elmondta, hogy egy brjanszki levéltárban dolgozó ismerősétől kapott iratokat, ezek azonban nem a lényegi dokumentumok voltak, azok ugyanis Podolszkban vannak, amelyekhez nem férhet hozzá. Emellett ismét kitért arra, hogy kritikával kell kezelni minden forrást. Krausz erre reagálva elmondta, hogy nem az NKVD központja állította össze a dokumentumokat, hanem helyi funkcionáriusok. Ungváry szerinte csak kitalál dolgokat, ők ugyanis kaptak levéltári anyagokat, csak végig kellene őket nézni.

A vita utolsó perceiben Krausz kifejtette, hogy Kelet-Lengyelország szovjet elcsatolása pusztán „határkiigazitásnak” tekinthető, a terület hovatartozásával kapcsolatos vita ugyanis régóta tartott. Hozzátette: a szovjetek a balti államokat is csak „visszavették”. Emellett kultúrrasszizmussal vádolta meg Ungváryt, mivel könyvében a Szovjetunió „félázsiai” jellegéről írt, és Sztálint ennek kapcsán Dzsingisz kán örökösének nevezte. Ungváry azonban elutasította a vádat, és hangsúlyozta: nem állította, hogy egy nép alsó- vagy felsőrendű. Egyszerűen tény, hogy két kultúra találkozott egymással, és egyértelmű különbségek vannak az ázsiai, valamint európai emberek között (szakmai oldalán a vita után Facebook-posztban további információval szolgált arról, hogy mire is gondolt pontosan, hamarosan pedig egy hosszabb posztot is szentel majd a témának). A vita meghallgatható a Régen minden jobb volt Mixcloud-oldalán. 

1. Nagy honvédő háború: sztálinista mítosz?
2. A nácik a történelem „ősgonoszai”?
3. Mit kezdjünk a partizánokkal és a kollaboránsokkal?
4. Népirtás vagy tömeggyilkosságok sorozata?
5. Határkiigazítás és Dzsingisz kán

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2013

• Shakespeare elveszett világa
• Bájitalok a régmúltból
• Grace Kelly és Rainier: monarchia á la Hollywood
• Che Guevara Hollywoodban és a vasfüggöny mögött
• Domján Edit-Szécsi Pál: egy szerelem tíz hónapja
• Magyar űrhajósok a zűrben
• A Tenkes kapitánya
• Garibaldi magyar parancsnoka
• Az évszázad magyar műkincsrablása