Korántsem felhőtlen légkörben találkozott Machiavelli az őt megihlető, igazi „fejedelemmel”

Politikai krízishelyzet

1502. június 24-én a híres firenzei diplomata és politikus, Niccoló Machiavelli szemtől szemben találta magát a korabeli Itália legrettegettebb hadvezérével, Cesare Borgiával. Borgia nevét ekkorra mindenki ismerte – briliáns hadvezéri tehetsége mellett köztudott volt az is, hogy VI. Sándor pápa fia volt, és évek óta terjengtek az egész félszigeten rémtetteiről szóló híresztelések (melyek többsége egyszerű rágalom volt).

1502-ben a Romagnában elért sikerek után Borgia seregei immár Firenzét fenyegették. Firenze vezetői kiszolgáltatott helyzetükben XII. Lajos francia királyhoz folyamodtak segítségért – Lajos ugyan korábban Borgia szövetségese volt, azonban éppen Firenze kérdésében kerültek szembe egymással, ami miatt Lajos megvonta támogatását, és 6000 katonáját felajánlotta Firenze megsegítésére.

Még mielőtt a francia csapatok megérkezhettek volna, Borgia egyik legmegbízhatóbb parancsnokát, Vitelozzo Vitellit küldte egy közeli városba, a fellázadt Arezzóba – érkezését a város népe jó kedvvel fogadta. Ezt követően Vitelli körbejárta a környező vidéket, és minden várost könnyedén az irányítása alá vont. Amikor az a hír érkezett Firenzébe, hogy a város korábban elűzött „gran maestrója”, II. (Szerencsétlen) Piero de' Medici is Arezzóban van, Firenze lakói tudták, hogy köztársaságuk léte veszélyben forog, Borgia jelenléte pedig csak növelte vesztének valószínűségét. Borgia hamarosan üzent is Firenzébe – fontos ügyeket kívánt megbeszélni egy hivatalos küldöttséggel.

A firenzei oldalon két emberre esett a választás, hogy a pápai seregek főparancsnokával találkozzon: Francesco Soderinire, Volterra püspökére, és a tehetséges politikai diplomataként már korábban bizonyított, fiatal Niccoló Machiavellire. A követek elindultak a Borgia által meghatározott helyre, azonban amikor elérték Pontasieve városát, a hadvezér emberei közölték velük, hogy Borgia az immár védtelen Urbino városát választotta találkozásuk helyéül – a város parancsnoka, Guidobaldo de Montefeltro ugyanis elmenekült, miután rájött, hogy Borgia csellel lefegyverezte őrségét. Urbinóból már hatékonyan támadhattak Firenzére a pápai csapatok.

Urbinóba érkezésük után azonnal a fejedelmi palotába vitték Soderinit és Machiavellit, ahol végül találkozhattak Cesare Borgiával. A követek célja kettős volt: meg kellett tudniuk, mik Borgia tervei Firenzét illetően – ostromra készült-e, vagy tárgyalásos megoldásra –, illetve időt kellett nyerniük addig, amíg XII. Lajos csapatai meg nem érkeznek, hogy Firenzének legyen védelme arra az esetre, ha Borgia megtámadná a várost.

1. Politikai krízishelyzet
2. A példakép

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

pápaság

• Hét híres jóslat 
• 10 tény a pápaság történetéből
• Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában
• A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában
• Pápasága ideje alatt csaknem az egész bolygót beutazta II. János Pál
• Csupán 33 napig uralkodott a I. János Pál, a „mosolygós pápa”
• Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen
• Róma elfoglalása zárta le az egységes Olaszországért folytatott hosszú küzdelmet
• A macskák vallásos imádata is szerepelt a templomosok ellen felhozott vádak között