Kilenc tévhit a Barbarossa-hadműveletről
2022. június 22. 19:20 Múlt-kor
Korábban
2. A szovjet csapatok tömeges megadásai
A német támadás 1941. június 22-én indult. Július 11-ére a németek több mint 400 000 hadifoglyot ejtettek a keleti fronton. A közhiedelemmel ellentétben sohasem voltak azonban tömeges megadások.
Sztálin azon parancsának köszönhetően, hogy a csapatok maradjanak a helyükön, nagy egységeket zártak körül a támadók.
Az elszigetelt csapatok többsége azonban tovább küzdött egészen addig, amíg el nem fogyott a lőszere. A mai Belarusz területén található breszti erődnél az apró helyőrség például a jelentős túlerővel szemben kitartva több mint 1000 főnyi veszteséget okozott a német 45. hadosztálynak.
„Az ellenség a legnagyobb kitartással és bátorsággal küzd” – jelentette a német Közép Hadseregcsoport június 28-án a felső vezetésnek. A német 4. hadsereg „kiemelkedően keménynek és rendíthetetlennek” nevezte a szovjet csapatokat.
Egy szovjet T–26-os harckocsi vezetője megadás közben (kép forrása: Wikipédia/ Bundesarchiv, Bild 101I-267-0115-24 / Friedrich / CC-BY-SA 3.0 de)
Amikor az 1917. októberi forradalom után elmenekült cárpárti, azaz „fehér” orosz emigránsokkal próbálták meggyőzni a csapatokat az átállásra, azok „kategorikusan visszautasították” a felszólítást.
Egy másik német beszámoló így szólt: „Mi lett az 1914 és 1917 közötti oroszból, aki elfutott vagy feltett kézzel közelített felénk, amikor hevessé vált a harc? Ma a bunkerjében marad, és kénytelenek vagyunk kifüstölni, inkább benn ég a tankjában, repülősei pedig azután is tüzelnek ránk, hogy repülőgépük kigyulladt. Mi lett az oroszból? Az ideológia megváltoztatta!”
3. A legendás kém Sorge szerepe és a szovjet távol-keleti csapatok állítólagos átcsoportosítása
Gyakran találkozni azzal az állítással, hogy 1941. szeptember 14-én a Tokióban tevékenykedő szovjet kém, a német Richard Sorge arról tájékoztatta Sztálint, hogy Japán nem támadja meg a Szovjetuniót addig, amíg a németek el nem foglalták Moszkvát.
Általános vélekedés, hogy ez az információ mentette meg Moszkvát, mivel így a Vörös Hadsereg nagy létszámú csapatot – amelyeket a legtöbbször jól felszereltként és magasan képzettként írnak le – csoportosíthatott át a Távol-Keletről Moszkvához.
Ezt azonban történelmi mítosznak kell tekinteni, amely ferdítéseken és túlzásokon alapszik. Sorge valójában azt derítette ki, hogy Japán nem támadja meg a Szovjetuniót, hacsaknem az „nagy számban csoportosítja át csapatait keletről.”
Összességében három hadosztálynyi csapat került átcsoportosításra 1941 októberétől decemberéig a Távol-Keletről Moszkva közelébe – a 32. és 78. lövészhadosztály és az 58. páncéloshadosztály.
További két hadosztály, a 93. lövészhadosztály és a 82. gépesített lövészhadosztály érkezett a Bajkálontúli Katonai Körzetből, és további három – a 18. és 20. hegyi lovashadosztályok és a 238. lövészhadosztály – a Közép-Ázsiai Katonai Körzetből. Ez a több száz fronton lévő szovjet hadosztály közül csupán nyolcat jelentett 1941 decemberében.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
27. Az első világháború és következményei
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Utazás a frontra, spanyolnátha, leleplezett viszony: mozgalmas év volt Franklin Roosevelt számára 1918
- A gránát még célt tévesztett, a lövések halálosan megsebesítették a főhercegi párt Szarajevóban
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- Az első világháború harcainak valóságos időkapszulája került elő az olasz Alpokban
- Románia hadba lépését késleltette, Olaszországét azonban már nem tudta megakadályozni a gorlicei áttörés
- Háború, spanyolnátha, leleplezett viszony – sok fordulatot hozott Franklin Roosevelt életébe az 1918-as év
- Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút
- Az I. világháborús francia sisakok nagyobb védelmet nyújtottak, mint a mai amerikaiak
- Sártenger, életveszély és felelősség – az első világháború futárai
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon tegnap
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen 2024.10.04.
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát 2024.10.04.
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai 2024.10.04.
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg 2024.10.04.