Ki volt Samu, a vértesszőlősi ősember?
2018. augusztus 15. 14:48 MTI
A Magyar Nemzeti Múzeum vértesszőlősi régészeti bemutatóhelyén gazdag programkínálat várja a látogatókat a szombati Samu-napon, amikor a kiállítás megnyitásának 50. évfordulójára és a leletegyüttes kutatójának, Vértes László halálának 50. évfordulójáról is megemlékeznek.
Korábban
A Magyarországon feltárt legidősebb emberi maradvány, a Sámuel néven ismert emberi tarkócsont lelőhelyén múzeumi szakemberek egész napos programsorozattal várják a látogatókat - közölték a szervezők. Az egyedülálló régészeti lelet előkerülésének évfordulóját már negyedik alkalommal ünnepelik a település lakói és a helyszínre látogatók. Az idei alkalom különlegességét az adja, hogy 50 évvel ezelőtt, 1968-ban nyitotta meg kapuit az előember telephelyét eredeti környezetében bemutató szabadtéri kiállítóhely.
A Samu-napon gyerekek és felnőttek is részesei lehetnek a régészeti sétáknak, a kutató ösvénynek és a felfedezős játékoknak. Kiderül, hogy ki volt Sámuel és hány éves is valójában, valamint hol és hogyan élt, kik voltak a társai, milyen volt a lakhelye, vagy a környezete.
A vértesszőlősi őskőkori lelőhely az ásatást végző Vértes László ötven évvel ezelőtt bekövetkezett haláláig tartó gondos feltárása során dokumentált kilenc kultúrréteg százezernyi pattintott kőeszköze, számtalan állatcsont és -fog maradványa, valamint az ugyanitt előkerült emberi tarkócsont és a tejfog-töredékek a mai napig fontos lelőhellyé tették a helyszínt.
Vértes László formális egyetemi képzés nélkül végzett a maga korában világszínvonalú ásatásokat és készített a mai napig jól használható tudományos feldolgozásokat. A közönség számára két ismeretterjesztő könyve, az Istállós-kői barlang feltárását ismertető Medveemberek krónikája és a vértesszőlősi ásatások ihlette, Kavicsösvény című kötet nyomán vált ismertté.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait
- Nem csak saját gyermekeiről gondoskodott példamutató módon Széchenyi István 09:50
- Példátlan módon állt bosszút a szabadságharcosokon Haynau, a bresciai hiéna 09:05
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon tegnap
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen 2024.10.04.
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát 2024.10.04.