Hónap: július • Nap: 03
987. július 3.
Capet Hugó új dinasztiát alapít
Capet Hugó, a franciák hercege, Nagy Hugó fia és örököse (946; a Szajna és a Loire közötti területen) a Karoling-dinasztia riválisaként Franciaország új királya lesz. Sikerül levernie az alsó-lotharingiai karoling lázadást. Győzelmével Hugó megalapozza a Capeting-dinasztia uralmát. Az utolsó karoling uralkodó, V. Lajos, 987. május 22-én halt meg.
1477. július 3.
I. Mátyás megszünteti Várad városjogát
1521. július 3.
Husszev szendrői bég csapataival körülzárja Nándorfehérvárt
1784. július 3.
II. József rendeletében Erdélyt 11 megyére osztja fel
1848. július 3.
Than Mór elkészíti az első magyar bélyeg tervezetét.
1851. július 3.
Sztrájkba kezdenek Pesten a terézvárosi dohánygyári munkásnők.
1863. július 3.
Az északiak győznek a gettysburgi csatában
Az uniós csapatok (északiak) és a konföderáltak (déliek) közti gettysburgi csata három napos harc után az uniós csapatok győzelmével végződik. 1863 nyarán az uniós csapatok sikerei fordulóponthoz vezettek az észak-amerikai polgárháborúban. Robert E. Lee tábornok, a déli államok parancsnoka az ellenség növekvő fölényét látva, újabb támadásra szánta el magát, hogy kiegyenlítse az erőket. Június végén a Potomac folyón keresztül Pennsylvaniába vezette csapatait, ahol Gettysburgnál összetalálkozott az uniós hadsereggel. Az ellenfelek harca 3 napig tartott, és a déliek áttörése nem sikerült; a kezdeményezés ettől kezdve az északiak kezébe került át. Július 4-én a megvert déli hadsereg megkezdte a visszavonulást Virginia felé (1861. IV. 12.).
1865. július 3.
Richard Belcredi gr. kiszemelt államminiszter kormányprogramjában az 1861. évi Februári Pátens, a centralista birodalmi alkotmány felfüggesztését javasolja az uralkodónak.
1866. július 3.
Az osztrák seregek vereséget szenvednek a poroszoktól Königgrätz-nél
1872. július 3.
Az erdélyi románok értekezletet tartanak Balázsfalván
Emlékiratot intéznek a kormányhoz a románok nemzeti kívánságairól. Ezek: a román nyelv hivatalos használatának elismerése; Erdély új felosztása a három nemzeti elem szerint; új választási törvény, amely kizárja a feudális eredetű választási előjogokat; románok alkalmazása az állami hivatalokban; az egyházi önkormányzat biztosítása; román közép- és szakiskolák felállítása és román nyelvű előadások a kolozsvári egyetemen. A kormány nem fogadja el a kívánságokat.
1885. július 3.
Megkezdődik a magyar történészek kongresszusa Budapesten a Magyar Történelmi Társulat rendezésében.
1890. július 3.
XIII. Leó pápa levelet intéz I. Ferenc Józsefhez.
Egyházi szempontból elfogadhatatlannak minősíti az 1884. július 11-i `elkeresztelési` rendeletet.
1900. július 3.
A király szentesíti az 1900: XVI. törvénycikket.
Országos Gazdasági Munkás- és Cselédsegélypénztárt szervez a földművelésügyi miniszter hatósága alatt.
1900. július 3.
Gazdasági cselédek baleseti biztosítása
A századfordulón az uradalmakban és a paraszti gazdaságokban alkalmazott cselédség 300 ezres tömegét nem érintette az 1890-es években bevezetett kötelező állami, betegség esetére szóló társadalombiztosítás. Számukra csupán a munkaadói szavatossági jog vagy kötelesség nyújtott némi védettséget, amely a munkaszerződés értelmében a munkaadó korlátozott anyagi felelősségét ismerte el a munkavállaló megbetegedése esetén. 1907-ben, pl.: törvény erősítette meg ezen elv érvényességét a gazdasági cselédekre: a beteg cselédek ingyenes gyógykezeltetésének költségét 45 napig a munkaadóra hárította. Az Országos Gazdasági Munkás- és Cselédsegély-pénztár felállításáról szóló 1900. évi törvény és későbbi módosításai a cselédek és mezőgazdasági bérmunkások, a napszámosok baleseti biztosításának lett az alapja. A Pénztár bevételeit képezték: kis részben az állami hozzájárulás, illetőleg a minden cseléd után fizetendő 120 fillérnyi munkaadói járulék, nagyobbrészt pedig a munkavállalókat terhelő befizetések. A szolgáltatás kiterjedt a balesetből származó betegség, rokkantság és halálozás esetén járó pénzsegélyre. Egy 1912-ben alkotott törvény mondta ki először a gazdasági cselédek számára az önkéntes nyugdíjbiztosítás elvét, egyúttal megemelte a baleseti biztosításkor fizetett, igen alacsony segélyeket.
1904. július 3.
Megalakul a Magyarországi Famunkások Szövetsége.
1904. július 3.
Herzl Tivadar
1905. július 3.
A francia képviselőház elfogadja az egyház és az állam szétválásáról szóló törvényt
1916. július 3.
Sztrájkot kezdenek a csepeli lőszergyár munkásai, munkakörülményeik javításáért.
1919. július 3.
A Forradalmi Kormányzótanács a lemondott Stromfeld Aurél helyére Julier Ferencet nevezi ki a Vörös Hadsereg vezérkari főnökévé.
A vidéki városokban megkezdődik a munkásezredek szervezése.
1921. július 3.
Megalakul az Eötvös Kollégium Volt Tagjainak Szövetsége.
Elnök: Gombocz Zoltán; alelnök: Horváth János.
1927. július 3.
Klebelsberg megszervezi a külföldi magyar kutatást
Hatályba lép a külföldi magyar intézetekről és a nemzeti műveltség célját szolgáló ösztöndíjrendszerről szóló 1927:XIII. törvénycikk. A törvény szerint a külföldi magyar intézetek `tudományos kutatóintézetből, művészképző intézetből és főiskolai kollégiumból állhatnak. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter nagyszabású tervet alakított ki az elitkultúra tervszerű ápolására. Ennek részei voltak: az egyetem-program, az Akadémia megsegítése, a tudományos értelmiség számára tervszerű külföldi ösztöndíjrendszer biztosítása. Ezeknek intézményei voltak a külföldön alapított magyar Collegium Hungaricumok, így a bécsi, a római, majd a párizsi, londoni intézetek. Az ösztöndíjakat az 1927-ben létrehozott és Domanovszky Sándor által vezetett Országos Ösztöndíjtanács koordinálta.
1928. július 3.
Megjelenik az első színes televíziós adás Londonban
1930. július 3.
A felsőház elfogadja az 1930: XXXI. törvénycikket.
Felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az állami vasutak beruházásaira, útépítésre, a termelés előmozdítására, a hitelellátó szervek kiépítésére és megerősítésére, különböző hasznos országos beruházásokra az országgyűlés előzetes hozzájárulása nélkül állami kölcsönt vehessen fel.
1932. július 3.
Az Egyesült Szakszervezeti Ellenzék nagyszabású sportünnepélyt tart Gödön (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.).
1940. július 3.
Brit hadihajók Orán partjainál megtámadják a francia flottát
1941. július 3.
Sztálin kihirdeti a felégetett föld taktikáját
1942. július 3.
A kormányzó (a lemondott Hóman Bálint helyébe) Szinyei Merse Jenőt nevezi ki vallás- és közoktatásügyi miniszterré.
1975. július 3.
Átadják az első magyar autópályát
Az 1960-as évek második felétől jelentősen megnőtt a Budapest-Balaton közötti autóforgalom. Az 1930-as években megépült balatoni műút már nem bírta el a nagy forgalmat. Az első magyar autópálya, az M7-es több szakaszban épült meg. 1970-től a félig elkészült M7-es autópálya 2 forgalmi sávos autóútként már üzemelt. A hétvégi torlódások megszüntetésére 1972 nyarán új forgalmi rendet vezettek be. A nyári vasárnapokon 14-24 óra között az M7-es autópályán mindkét forgalmi sávban csak Budapest felé lehetett közlekedni. Az autópálya utolsó, Székesfehérvár-Balatonvilágos közötti szakaszát 1975. július 3-án adták át a forgalomnak.
1988. július 3.
Pártkonferencia határoz a reformokról
Négynapos tanácskozás után befejeződik Moszkvában a Legfelső Tanács össz-szövetségi ülése, ötven év óta az első pártkonferencia. A gyűlést az 5000 delegált váratlanul nyílt összetűzései jellemezték. Elfogadták Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja főtitkárának javaslatait, miszerint az állam és a társadalom felépítményében alapvető változásokat (többek között elnöki rendszer bevezetése) kell hozni. A küldöttek alapvetően egyetértettek Gorbacsov kívánságával, hogy az államfő pozícióját meg kell erősíteni. Így a jövőben a párt vezetője egyben az államfői tisztséget is betölti. Konkrét menetrendet dolgoznak ki "az államhatalom új szerveinek" kialakítására: 1989 áprilisában választásokat tartanak a 2250 fős, ún. népképviselők kongresszusa megalakításához. A kongresszus soraiból választják azután a legfelsőbb szovjetet, amelynek 400-500 képviselője folyamatosan, parlamenti funkcióval ülésezik, s amelynek vezetője egyben államfő is. A pártkonferencia zárónyilatkozatában egy - a Szovjetunióban korábban ismeretlen - "az információra való alkotmányos jog" is szerepel. A jövőben minden hivatal betöltéséről titkos és több jelöltet állító választással kell dönteni (kivétel a politikai bizottság). Minden magasabb funkció hivatali idejét két ötéves periódusra korlátozták. Egy megelőző vita után a delegáltak elfogadták Gorbacsov javaslatát, miszerint a pártszervezetek első titkárai a jövőben egyben az állami tanácsok (szovjetek) elöljárói is legyenek. Meglepetésről az Andrej Gromiko államfő visszalépését követelők gondoskodtak. Véleményük szerint Gromikót túlhaladta az élet. A konzervatív delegáltak ezzel szemben attól félnek, hogy csökkeni fog a kommunista párt befolyása az államban és a társadalomban. A delegáltak nagy tetszésnyilvánítással üdvözölték Gorbacsov bejelentését, miszerint a sztálini korszak áldozatainak politikai és morális okokból emlékművet fognak állítani. A pártkonferencia egészét a Jegor Ligacsov kb-titkár körül tömörülő konzervatív szárny, valamint a reformbarát korábbi moszkvai párttitkár, Borisz Jelcin és hívei közötti szokatlanul nyílt összetűzések jellemezték. Jelcint 1987-ben építésügyi miniszterré fokozták le radikális nézetei miatt. A konferencia tetőpontját a Ligacsov és Jelcin közti vita jelentette, amelyet a tévéközvetítés révén milliók láthattak. Jelcin kritikával illette, hogy a reformtörekvések ellenére sem sikerült a Szovjetunió legfontosabb ellátási problémáit megoldani, sem pedig a megcélzott forradalmi változtatásokat a társadalomban végrehajtani. Szó szerint azt mondta: "A peresztrojka három éve után sem sikerült az emberek reális, érezhető problémáit megoldani." Emellett Jelcin bírálta a pártfunkcionáriusok kiváltságait, és megismételte korábbi vádjait a kb-titkár Jegor Ligacsov ellen, akit személy szerint felelősnek tart a szükséges változások elmaradásáért. Ligacsov az állam és a társadalom "túl gyors" megreformálása ellen szólalt fel, és óva intett a dekadenciától, és káosztól, melyek az olyan radikális reformerek, mint Jelcin tevékenységének következményeként jelenhetnek meg a Szovjetunióban.