III. Richárd után újabb angol király maradványait fedezhetik fel
2016. június 14. 13:43 MTI
I. Henrik angol király (1068-1135), Hódító Vilmos negyedik fia sírja után kezdtek kutatnak brit régészek az egykori readingi apátság területén. A normann hódítás utáni Angliát megszilárdító I. Henrik sírjának felkutatását Philippa Langley kezdeményezte, aki a III. Richárd brit király földi maradványainak 2012-es megtalálásával végződő régészeti programot is vezette.
Korábban
Az I. Henrik által 1121-ben alapított readingi kolostor és apátság a középkori Anglia egyik leggazdagabb és legnagyobb zarándokhelye volt. Az 1135-ben Franciaországban meghalt uralkodó holttestét visszaszállították a szigetországba, és az apátság főoltáránál temették el. Itt talált végső nyughelyre második felesége, Adeliza is - olvasható a The Guardian brit napilapban.
Az apátság nagy részét lerombolták 1538-ban, amikor VIII. Henrik a katolikus egyházzal szakítva elrendelte a kolostorok felszámolását. A épületek maradványait kifosztották, építőköveit, ablakait széthordták, máshol használták fel. Az apátság területének egy részén húzták fel a város önkormányzatának épületét a 18. században, a 19. században a St. James templomot és iskolát, valamint a városi börtönt is, amelynek leghíresebb foglya Oscar Wilde író volt.
A normann hódítás utáni Angliát megszilárdító I. Henrik sírjának felkutatását Philippa Langley kezdeményezte, aki a III. Richárd brit király földi maradványainak 2012-es megtalálásával végződő régészeti programot is vezette. A 1,3 millió fontos költségvetésű program első szakaszában a régészek a héten elkezdték földradarral pásztázni az apátsági romokat és a környező területeket, hogy azonosítsák az apátság főoltárának egykori helyét.
Még ha találnak is csontokat, azonosításuk nagyon bonyolult lesz, mert az apátság területére az évszázadok során sokakat eltemettek, és I. Henrik maradványai három évszázaddal korábbiak, mint III. Richárd csontjai, amelyeket DNS-vizsgálattal és ma is élő leszármazottainak felkutatásával és DNS-vizsgálatával azonosítottak. Ráadásul a legendák szerint I. Henriket ezüstkoporsóban temetették el, amely kincsvadászokat is vonzhatott a térségbe. 19. századi történetek szólnak arról, hogy találtak egy téglákból épült sírboltot, amelyet sírrablók kifosztottak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- Akár csökönyös főnökeivel is hajlandó volt ölre menni Bette Davis 20:15
- Nehezen barátkozott meg az amerikai hétköznapokkal Kabos Gyula 18:05
- Hitük érdekében minden kényelmet feladtak a korai keresztény remeték 16:05
- Megrendítő történetek az aradi vértanúk utolsó óráiból 15:05
- Nem csak saját gyermekeiről gondoskodott példamutató módon Széchenyi István 09:50
- Példátlan módon állt bosszút a szabadságharcosokon Haynau, a bresciai hiéna 09:05
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap