II. Miklós fiatalkori szeretőjének naplójából tárul fel a trónörökös és a balerina szerelme

Egykori szeretőből emigráns hercegnő

Találkozóik azonban állandóan a lebukás veszélyével fenyegettek. Egy áprilisi randevújukról a következőket írta Kseszinszkaja: „Miki ma is nálam volt egy ideig és szeretett is volna tovább maradni. De félt, mivel most a Papával (III. Sándor cár) él a Télipalotában, ahova nagyon veszélyes esténként visszatérni. Ott mindenki kém.” Ez a bejegyzés rávilágít a fiatalok kapcsolatának képtelenségére is. A cárevics nem vehetett feleségül egy egyszerű balett-táncost – legyen bármilyen híres és tehetséges –, hanem egy másik uralkodói családból kellett házasodnia. Jövendőbelijét pedig ekkor már kis is jelölték Viktória angol királynő egyik unokája, Alexandra hesseni hercegnő személyében.

Hiába közeledett a trónörökös esküvője, Kseszinszakaja érzései nem halványultak. „Miki egy brosst hozott nekem, de visszautasítottam. Nem akarok semmi mást tőle, csak azt, hogy szeressen. Meg akarom őrizni ezt a tiszta, szent érzést az irányában.” Később azonban már a féltékenység is megjelenik soraiban: „(...) olyan irigy vagyok arra a nőre, akinek hamarosan jogában áll majd, hogy elárasszon téged gondoskodásával. De emlékezz, Miki, senki sem fog annyira szeretni téged, mint ahogy én szeretlek.”

II. Miklós apja halálát követően, 1894-ben lépett trónra és nem sokkal később feleségül is vette menyasszonyát. Alexandra öt gyermekkel – négy lánnyal és egy fiúval – ajándékozta meg őt és egymásnak írt leveleik tanúsága szerint boldog házasságban éltek. II. Miklós és Kseszinszkaja viszonya a hivatalos verzió szerint lezárult a cár házasságával. A Daily Mail cikke szerint azonban egyesek úgy vélik, hogy kapcsolatuk még évekig folytatódott, sőt egy elmélet szerint a táncosnő 1911-ben egy lányt is szült a cárnak.

Bármennyi is legyen igaz ebből a pletykából, az bizonyos, hogy Kseszinszkaja a Miklóssal való szakítását követően sem távolodott el a Romanov-dinasztiától. Évekig viszonyt folytatott Szergej Mihajlovics nagyherceggel, majd annak unokatestvérével Andrej Vlagyimirovics nagyherceggel is. Utóbbinak egy Vlagyimir nevű fiút is szült 1902-ben, majd a bolsevik forradalmat követően vele együtt emigrált Franciaországba, ahol 1921-ben össze is házasodtak. Mivel a két világháború között Andrej bátyja, Kirill Vlagyimirovics nagyherceg követelte magának a cári címet, így Kseszinszkaja ezzel a házassággal az „uralkodói család” tagja és igazi Romanov hercegné lett – igaz, a Romanovok birodalma ekkor már a múlté volt. II. Miklós egykori szeretője Párizsban saját balettiskolát nyitott és egészen 64 éves koráig maga is rendszeresen fellépett. Végül 1971-ben, 99 éves korában hunyt el.

1. A balerina és a cárevics
2. Egykori szeretőből emigráns hercegnő

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

27. Az első világháború és következményei
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Utazás a frontra, spanyolnátha, leleplezett viszony: mozgalmas év volt Franklin Roosevelt számára 1918
• A gránát még célt tévesztett, a lövések halálosan megsebesítették a főhercegi párt Szarajevóban
• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• Az első világháború harcainak valóságos időkapszulája került elő az olasz Alpokban
• Románia hadba lépését késleltette, Olaszországét azonban már nem tudta megakadályozni a gorlicei áttörés
• Háború, spanyolnátha, leleplezett viszony – sok fordulatot hozott Franklin Roosevelt életébe az 1918-as év
• Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút
• Az I. világháborús francia sisakok nagyobb védelmet nyújtottak, mint a mai amerikaiak
• Sártenger, életveszély és felelősség – az első világháború futárai