Húsz borzalmas járvány az emberiség történelméből
2020. március 27. 19:48 Múlt-kor
Korábban
Az athéni pestis, Kr. e. 431-425
Kr. e. 431 körül, nem sokkal az Athén és Spárta vezette szövetségek között kirobbant peloponnészoszi háború kezdetét követően járvány ütötte fel a fejét az előbbi városállamban, és öt éven át tombolt, mely idő során akár 100 000 áldozatot is szedhetett.
A háború krónikása, Thuküdidész (kb. Kr. e. 460 – Kr. e. 400) leírása szerint „jó egészségben lévő emberek fejét borzasztó láz gyötörte, szemükben pír és gyulladás, belső részeik, mint a torok és a nyelv véressé váltak, természetellenes és büdös leheletet árasztva.”
Bár az irodalom a legtöbbször pestisnek nevezi, valójában széles körű vita folyik arról, pontosan milyen kórokozó pusztíthatott a városállamban – a tífusz és az ebola is szóba került már.
Számos kutató szerint a háború okozta túlzsúfoltság miatt tartott ilyen sokáig a járvány, amely azonban nem vetett véget a háborúnak. A konfliktus Kr. e. 404-ig húzódott, azonban Athén vereségével zárult – valószínű, hogy ebben volt némi szerepe a rejtélyes kórokozónak.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt 19:05
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust 18:05
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához 16:05
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat 15:09
- Golda Meir békében és háborúban 10:35
- Mit adtak nekünk a rómaiak? 09:50
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket 09:05
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett tegnap
