"Ha Horthy 1918-ban visszavonul, ma akár szobrai is lehetnének"
2014. október 14. 08:55
Korábban
"Jó zsidók-rossz zsidók"
Horthynak a zsidósággal kapcsolatos magatartására - ahogy egy tanulmányában írja - a "szelektív antiszemitizmus" jellemző. Személy szerint mennyiben ment volna el a zsidók jogainak korlátozásában?
Hogy meddig, azt nem tudom megmondani. De szögezzük le: a Parlament által megszavazott zsidótörvényeket a kormányzó aláírta, azokat Horthy is elfogadta, azonosult velük, vagy valamilyen más megfontolásból úgy gondolta, hogy alá kell írnia e törvényeket. S nem azért nem vétózott, mert nem volt ilyen joga: abszolút vétójoga valóban nem volt, de az 1937. évi XIX. tc. értelmében kétszer 6 hónapig mérlegelhette, hogy aláír-e egy törvényt. Eközben tarthatott volna egy nyilvános beszédet, interjút adhatott volna, amelyben kifejezi egyet nem értését a zsidóság jogainak korlátozásával, sőt a képviselőház feloszlatásának jogával is rendelkezett.
…de nem tette.
Egyik eszközhöz sem nyúlt. Hozzáteszem, hogy ismereteim szerint nyilvánosan a zsidókérdésről nem beszélt. A második zsidótörvénynél voltak problémái a törvény tartalmával, mert az érintette a "jó" zsidókat. A "jó zsidó-rossz zsidó" közötti megkülönböztetés volt a szelektív antiszemitizmus lényege: a "jó" szerinte hozzájárul az ország felemelkedéséhez, a "rossz" pedig nem. Az is megfigyelhető, hogy Horthy más és más érveket hozott fel attól függően, hogy kivel tárgyalt: az angol és az amerikai követnek a törvény kapcsán „embertelen és kegyetlen” rendelkezésekről beszél, míg a német követnek gazdasági és gyakorlati szempontokat emelt ki. Hitlernek 1943. április 16-án pedig azt mondta: ne oktassa ki őt, mert a numerus clausus miatt Magyarország "az első volt a világon, amely fennhangon hitet tett az antiszemitizmus mellett". Emellett azt is elmondta akkor, hogy „mindent megtett, amit a zsidók ellen tisztességes úton-módon tenni lehetett, de meggyilkolni, vagy más módon elpusztítani aligha lehet őket”, "mégsem ütheti őket agyon". Mivel ezzel a náci vezetőkkel tárgyalva semmiféle elismerést nem tudott kiváltani, Horthy ezért szerintem mindezt csak őszintén mondhatta.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/460e792abeb8e64d7cac3861fb344f11.jpg)
Horthy és Hitler 1943. április 16-án a Salzburg melletti Klessheim-kastélyban
E beszélgetés miatt sem állja meg a helyét az az állítás, hogy Horthy nem tudta, milyen sorsot szánnak a nácik a zsidóknak, ugyanis Hitler és Ribbentrop elég nyíltan beszélt erről a kormányzó jelenlétében. A kiirtásukról Horthy tudott, de a részletekkel minden bizonnyal már nem volt tisztában. Az lehetséges, hogy ezt nem hitte el, vagy nem vette komolyan, de miután a megszállás után csak a zsidóságot érintő döntések esetében volt passzív, ezért szerintem ez azt támasztja alá, hogy komolyan vette a náci vezetők szavait. Sztójay Döme miniszterelnöknek írt leiratában 1944. június elején kijelentette: nem tud felelősséget vállalni a történtekért. Ez a távolmaradás azonban csak akkor működött volna, ha lemond, mert akárhogy próbálta magyarázni magának, a neve joggal köthető mindahhoz, ami 1944-ben történt. Hangsúlyozom, nem akarta kiirtani a zsidókat, erről Hitler előtt is beszélt, számára a jogkorlátozás volt elfogadható, ezt a Teleki Pálnak írt 1940. októberi leveléből is tudjuk.
Horthy 1944. július 6-án tiltotta meg a budapesti zsidóság deportálását. Leállíthatta volna korábban is a transzportokat?
Mindenképpen megpróbálhatta volna, s nyilván akkor más lenne a megítélése. Két oka volt annak, hogy június végén végül így döntött: a június 6-i normandiai partraszállás és a katonai helyzet romlása a keleti fronton, ezek növelték mozgásterét, illetve fontos volt a deportálások elleni nemzetközi tiltakozás is, ami komolyan hatott Horthyra. Alapvetően a megítélésével kapcsolatos mai viták 1944-ről szólnak. Nem tudjuk, hogy mekkora volt Horthy felelőssége az 1941-es kamenyec-podolszkiji tömegmészárláshoz vezető folyamatban, hiszen erre vonatkozóan semmilyen levéltári forrás nem került elő. Horthy utólag tudomást szerzett az ott történtekről, s a feltételezésem szerint ezután azért nem egyezett bele a deportálásokba az 1944-es megszállásig, mert ami 1941 nyarán történt, az számára morális határt jelentett. Már 1942 nyarán-őszén követelték a németek Budapesttől a deportálások megindítását, de a kormányzó és a miniszterelnök sem állt kötélnek. Ezen a megszállás változtatott, mert Horthy akkor úgy gondolta, hogy az adott helyzetben a deportálás elkerülhetetlen, a kisebbik rossz, az ország szuverenitásának visszaszerzése pedig fontosabb. 1944 tavaszán tehát nem úgy cselekedett, mint korábban, 1942-ben, amikor még nem járult hozzá a deportálásokhoz. Horthy álláspontját a megszállás ténye változtatta meg. Ez azt is jelenti, hogyha nem került volna sor az ország megszállására, a kormányzó nem járult volna hozzá a magyar zsidóság deportálásához.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/0677224c43895ae0020fa26b22f28f35.jpg)
![Németország](/ih0Ax/label/.cut-640x400/30.jpg)
Németország
- Hitler legrégebbi harcostársa volt a hosszú kések éjszakájának fő célpontja
- Csokoládé is hullott az égből a blokád alá vont Nyugat-Berlinre
- A szimbólumokra is nagy gondot fordítottak a Barbarossa hadművelet megtervezői
- Nem állt meg az élet Franciaországban a német megszállás után
- Több mint fél évszázad után derült fény a híres fotó főszereplőjének kilétére
- Bár eleinte nagy félelemet keltett, mégsem váltotta be a német reményeket a V–1-es
- „Elsőrangú másodosztályú” zeneszerzőnek tartotta magát Richard Strauss
- Kevés kortársával ápolt jó viszonyt az állandóan háborúzó Barbarossa Frigyes
- Filmre vették a németek a brit repülőgép-hordozó elsüllyesztését
- A könyvtárak növekvő népszerűségére mutat rá az OSZK statisztikája 11:20
- Szerelmi csalódásai csak mélyítették Franz Kafka depresszióját 09:50
- Kiváló marketingérzéke is szerepet játszott André-Gustave Citroën sikerében 09:05
- A pestis miatt egész családját elvesztette a jóslatairól elhíresült Nostradamus tegnap
- Több száz éves tartósított cseresznyére bukkantak George Washington egykori birtokán tegnap
- Eleinte nem aratott sikert a kritikusok körében a megzenésített Himnusz tegnap
- A bizonyítékok ellenére ma is sokan megkérdőjelezik King tiszteletes gyilkosának bűnösségét tegnap
- Kései polaroidokkal zárul az André Kertész 130 kiállítás a Robert Capa Központban tegnap