Horogkereszt a Diadalíven – a németek egyetlen lövés nélkül foglalták el Párizst
2020. június 14. 10:58 Múlt-kor
Champs Elysées-n masírozó Wehrmacht-katonák a horogkeresztes zászlóval díszített Diadalív árnyékában. A németek 1940. június 14-én egyetlen lövés nélkül foglalták el a „fény városát”. A szabad várossá nyilvánított Párizs soha nem volt olyan csendes és közönyös, mint azon a napon. A franciák szégyene Hitler számára élete talán legszebb pillanatait jelentette. A német templomokban 15 percen át zúgtak a harangok, a birodalmi zászlók pedig három napon át lengtek a házak és középületek falain.
Korábban
A német hadsereg 1940. május 10-én támadta meg Franciaországot. A Wehrmacht – a tisztek nagy meglepetésére – különösebb ellenállás nélkül tört előre az ország belseje felé. A francia társadalomban még élénken élt az első világháború borzalmas pusztításának emléke, így a katonák többsége szinte harc nélkül, rezignáltan megadta magát. Év végéig 1,8 millió francia katona került német hadifogságba.
A Wehrmacht bevonulása előtt a kormány mellett mintegy 2 millió párizsi lakos is elhagyta a fővárost. A német tisztek a leghíresebb szállodákba költöztek be, a katonákat azonban éppen Párizs lényegétől fosztották meg: nem énekelhettek, táncolhattak és dohányozhattak nyilvános helyen, nem úszhattak a Szajnában, nem vehettek pornográf képeket, és jobban jártak, ha a fekete és zsidó nők társaságát elkerülték.
Bár sok francia nyilvánította ki egyértelműen németekkel szembeni ellenérzéseit – nem szóltak hozzájuk, sőt, rájuk sem néztek –, az emberek többsége ugyanúgy élte tovább az életét, mintha a várost nem özönlötték volna el Wehrmacht-katonák. A kávéházak, lokálok továbbra is tömve voltak, a mozikat pedig többen keresték fel, mint korábban bármikor.
A franciák végül 1940. június 22-én, a compiègne-i erdőben kötötték meg a fegyverszüneti egyezményt. Az ország két részre, a német megszállás alatt álló északi és atlanti-óceán menti sávra, valamint a Pétain marsall vezette német bábállamra, Vichy-Franciaországra szakadt szét. Párizs csak 1944. augusztus 25-én szabadult fel.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/dd4c71d7e065038ad3ed256b5c105d9a.jpg)
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek / 10. A reformkor fő kérdései](/ih0Ax/label/.cut-640x400/801.jpg)
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Sokáig nem voltak egyértelműek a viharjelzések a Balaton környékén 08:20
- Élete végéig a Habsburgok és a török között egyensúlyozott János Zsigmond tegnap
- Önfejűsége miatt gyakran keveredett konfliktusokba munkája során Gustav Mahler tegnap
- Számos elmélet született, de még mindig nem oldódott meg a Gyatlov-rejtély tegnap
- Szólókarrierjével is komoly sikereket ért el Ringo Starr, a Beatles egykori dobosa tegnap
- Támadó marslakók, megtévesztett nácik, kőkori törzs – hét grandiózus átverés a történelemből tegnap
- A sikerek dacára ki nem állhatta Sherlock Holmes karakterét Arthur Conan Doyle tegnap
- Felfedezésével megmentette a francia selyemipart Louis Pasteur 2024.07.06.