Hogyan „laposították el a járványgörbét” a spanyolnátha idején?
2020. március 31. 17:37 Múlt-kor
Korábban
A spanyolnátha tanulságai
2007-ben a Proceedings of the National Academny of Sciences (PNAS) tudományos szaklapban két tanulmány is megvizsgálta, miként hatottak a járvány terjedésére a különféle hatósági intézkedések az Egyesült Államokban.
A halálozási arányok, az időzítések és a korlátozó intézkedések súlyosságát összehasonlítva a kutatók arra jutottak, a halálozási arány mintegy 50 százalékkal alacsonyabb volt azokon a helyeken, ahol korán korlátozásokat vezettek be, mint ott, ahol későn vagy egyáltalán nem.
A leghatékonyabban azok a városok cselekedtek, amelyek egyszerre zárták be az iskolákat, templomokat és színházakat, valamint tiltották meg a nyilvános gyülekezést.
Ezek a preventív intézkedések nyerték a legtöbb időt a gyógymódok kifejlesztésére, és ezek csökkentették leginkább a közegészségügyi rendszerre helyeződő nyomást.
A tanulmányok egy másik fontos tényezőre is rávilágítottak: ahol a beavatkozások túl hamar véget értek, ott egy egyébként stabil városban is elszabadulhatott újra a járvány.
St. Louis vezetését például annyira felbátorította az intézkedések sikere, hogy az első eset után kevesebb mint két hónappal már fel is oldották azokat.
Ahogy az emberek újra elkezdtek nagy tömegben gyülekezni, a megbetegedések száma ismét szárnyalni kezdett. Azok a városok, amelyek hosszabb ideig érvényben tartották korlátozásaikat, nem tapasztaltak ilyen későbbi fellángolást.
A végkövetkeztetés tehát egyértelmű: 1918-ban a társasági érintkezések csökkentése, a „social distancing” volt a kulcsa a mára ismét a hírekben szereplő görbe ellaposításának. Ez pedig nagy valószínűséggel ugyanígy igaz száz évvel később is, az új koronavírus elleni küzdelemben.
„A hasznos történelmi adatok felbecsülhetetlen értékű kincsestárát még csak most kezdtük el felhasználni, hogy utat mutasson intézkedéseinknek” – írta a Columbia Egyetem epidemiológusa, Stephen S. Morse az egyik tanulmányban. „1918 leckéi, ha hallgatunk rájuk, talán elkerülhetővé teszik a történelem megismétlődését.”
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
27. Az első világháború és következményei
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Utazás a frontra, spanyolnátha, leleplezett viszony: mozgalmas év volt Franklin Roosevelt számára 1918
- A gránát még célt tévesztett, a lövések halálosan megsebesítették a főhercegi párt Szarajevóban
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- Az első világháború harcainak valóságos időkapszulája került elő az olasz Alpokban
- Románia hadba lépését késleltette, Olaszországét azonban már nem tudta megakadályozni a gorlicei áttörés
- Háború, spanyolnátha, leleplezett viszony – sok fordulatot hozott Franklin Roosevelt életébe az 1918-as év
- Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút
- Az I. világháborús francia sisakok nagyobb védelmet nyújtottak, mint a mai amerikaiak
- Sártenger, életveszély és felelősség – az első világháború futárai
- Felfedezésével megmentette a francia selyemipart Louis Pasteur 19:05
- Német egyetemi tanárai panaszolták be a pápánál Husz Jánost 15:05
- A szárazföldi Európában Magyarország az utolsó előttiként vezette be a „jobbra hajts” szabályát 12:20
- A polgárháborús Kongóban fegyvernyugvás volt Louis Armstrong érkezése miatt 10:35
- A nyersanyaghiány is ösztönözte az első bikini megalkotását tegnap
- Erdélyt gyalog, Kínát egy dzsunkán szelte át Cholnoky Jenő földrajztudós tegnap
- Hermész szobrát találták meg a bulgáriai Heraclea Sinticában tegnap
- Három expedíciót is szentelt a magyarok őstörténetének felkutatására Zichy Jenő tegnap