Hittek-e a középkori emberek Artúr király létezésében?
2021. augusztus 4. 10:29 Múlt-kor
Habár a történelem során rengeteg „história” keletkezett, amely „bizonyítja” a mitikus Artúr király létezését, és még pontos történelmi meghatározást is ad személyének – brit uralkodó, római hadvezér, vagy akár szarmaták egy csoportjának vezetője – a tényleges bizonyítékok halmaza igen gyér. Bármilyen meglepő, az Artúr létét övező vita nem korunk találmánya, és nem is az Artúr-mondakör által valósággal megbabonázott viktoriánus Angliában kezdődött: már a középkori forrásokban is felfedezhetünk kétségeket.
Korábban
A király követelése
William Caxton, az angol nyomdászat késő középkori megteremtője 1485-ben adta ki Sir Thomas Malory író Artúr halála (Le Morte d'Arthur) című művét, amely az Artúr-mondakör klasszikus középkori feldolgozásának számít. A műhöz csatolt előszavában Caxton ha óvatosan is, de teret ad a szkeptikus véleményeknek.
A könyvkiadó azzal indít, „sok nemes és különböző úriember” biztatta arra, hogy Artúr király és a Szent Grál történeteit is kiadja könyvként, e megjegyzés azonban még könnyen lehet egyszerű „marketingfogás” is. Kijelenti, hogy Artúr egyike annak a „kilenc méltó embernek”, akikre mindenkinek példaként érdemes tekintenie.
Ekkor már régóta létezett e kilenc személy listája, amely három „pogányt” (Hektor, Nagy Sándor és Julius Caesar), három zsidót (Józsué, Dávid király, illetve Júdás Makkabeus), valamint három keresztényt (Artúr király, Nagy Károly, és Bouillon Gottfried) tartalmazott. Caxton előszava szerint amikor egy Gottfriedről szóló könyvet mutatott be IV. Eduárd királynak, az uralkodó „azonnal” követelte, hogy Caxton jelentessen meg egy Artúrról szóló könyvet is – nem csupán azért, mert Artúr a lista többi tagjával szemben angol volt, de azért is, mert bőséges forrásanyagból dolgozhat.
Az előszó itt vesz egy igen érdekes fordulatot: Caxton azt feleli Eduárdnak, „sokféle ember van ama véleményen, hogy nem volt ilyen Artúr, és hogy minden róla írt könyv csupán kitalált mese.” De miért kételkednének ennyien abban, hogy Artúr létezett? Ugyanazon okokból, amiért napjainkban: „mert némely krónikák nem tesznek róla említést, s nem emlékeznek semmivel sem rá, sem lovagjaira.”
Tehát a 15. század végén is sokan ismerték eléggé a krónikaanyagot ahhoz, hogy tudják, Artúr igencsak feltűnő módon hiányzik e szövegek egy jelentős részéből. Ráadásul, ha hihetünk Caxtonnak, az angol történelem e szakaszában Artúr kimondottan alacsony népszerűségnek örvendett: „csoda, hogy nem népszerűbb saját országában, de talán illeszkedik Isten szavához, mely azt mondja, egy próféta sem kedves az ő hazájában.”
A könyvkiadó óvatosan úgy fogalmazza meg érvelését, hogy eltávolítsa magát az Artúr-legendáriumot hamisnak gondolóktól – ami érthető is, hiszen leírja, éppen a királyi udvar egy tagja mondta neki, hogy Artúrban kételkedni „merő bolondság és vakság” –, de azon kijelentésétől, hogy Artúr sok krónikából hiányzik, nem tágít. Ha elhisszük, hogy e „sokféle ember” valóban több, más személy, és nem csupán retorikai eszköz Caxton saját véleményének prezentálására, akkor arra következtethetünk, hogy olvasótábora nem csupán érdeklődik az angol történelem iránt, de elvárja, hogy annak leírása tényszerű legyen, és ne tartalmazzon fiktív királyokat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
művészet
- Felolvasó estekkel és borkóstolókkal várják az érdeklődőket az 52. Tokaji Írótáborban
- Élete második „balesetének” tartotta férjét a megcsalt Frida Kahlo
- Kamarakiállítással és szoboravatással is ünneplik a Gyergyószárhegyi Művésztelepet
- A művészet nagy pártolója és a hölgyek kedvence volt a híresen különc Podmaniczky József
- Visszatér az éjszakai felvonulás a Debreceni Virágkarneválra
- Működhet a street art egy múzeum falai között?
- Klasszikus és kortárs műtárgyakkal várja a látogatókat a Füred Art Week
- Különleges módon ötvözi a zenét és a modern művészetet a SONART projekt
- Élhetőbb várossá alakította Rómát IV. Sixtus, a reneszánsz pápa
- Madárlakhoz hasonlították az első elektromos árammal működő közlekedési lámpát 19:40
- Három különböző arcot is kapott a rejtélyes körülmények között elhunyt Tutanhamon 18:05
- A közép-európai összefogás jelentős példáját adta Hunyadi János életműve 17:05
- Nem tiltakoztak a nyugati hatalmak Lengyelország legelső felosztása ellen 16:05
- Az arisztokraták is a köznéppel együtt mulattak a régi Városligetben 15:05
- A magyar király mellett még két másik uralkodó is részt vett a gellérthegyi csillagda felavatásán 14:20
- Felolvasó estekkel és borkóstolókkal várják az érdeklődőket az 52. Tokaji Írótáborban 12:20
- A roma holokauszt 80. évfordulója alkalmából tartottak megemlékezést 11:20