Hét különösen ronda uralkodó a történelemből
2018. december 26. 09:13 Múlt-kor
Hiába született valaki egy hatalmas birodalom örököseként, ez még korántsem jelentette azt, hogy a kinézet terén is szerencsés lett volna. A Habsburg-családban generációkon keresztül öröklődő kiugró áll története ma már közismert, de éppenséggel a franciáknak és az olaszoknak sem kell sokáig kutakodniuk a régi festmények között, hogy egy-egy rusnya uralkodói portréra akadjanak.
Korábban
I. Habsburg Lipót, a nagyajkú
Az egyik leghosszabb ideig (48 éven keresztül) uralkodó Habsburgot, az igencsak előnytelen külsejű I. Lipótot eredetileg egyházi pályára szánták, ám bátyja, IV. Ferdinánd halála keresztülhúzta a számításokat, s 1657-ben neki kellett apja örökébe lépnie. Alacsony termetű volt, groteszk és mai szemmel nézve egy mesefigurához hasonlítható, akit a házi festője nem kímélt, s hiteles arcképet készített róla az utókor számára: a festményen egy vastag ajkú, fekete hajú, csúnya férfi látható, akinek állkapcsa a Habsburgokra jellemző módon előreugrik.
Lipót Cseh- és Magyarország királyaként, illetve a Német-római Birodalom császáraként önmagát megfontolt és lelkiismeretes hivatalnoknak tartotta, környezete azonban inkább határozatlannak ítélte meg. A magánéletben családszerető, jóindulatú és hitbuzgó férfiú volt, a nyilvánosság előtt viszont a spanyol etikett rideg merevsége mögé rejtőzködött.
Két szenvedélye volt: a zene és a vadászat. Mint muzsikus, megközelítette kora legjobbjait, ám vadásztehetségéről nem sokat tudunk – csupán annyi bizonyos, hogy mikor vadra ment, megállt az élet a Burgban. Környezete olyannyira nem akarta megzavarni az uralkodót kedvenc időtöltése közben, hogy például 1686-ban egy teljes napon át elhallgatták előle, hogy sikerült visszavívni Budát az ősellenség töröktől.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 12:20
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon 10:35
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen tegnap
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát tegnap
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai tegnap
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg tegnap
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben tegnap
- Pazar ünnepségek színesítették I. Ezsébet hétköznapjait tegnap