Hét fenegyerek a történelemből, aki nem ismerte a félelmet

Halálugratás

A 20. század elején az amerikai Barnum and Bailey Circus megütötte a főnyereményt, amikor leszerződtetett társulatába egy Maurcia de Tiers nevű fiatal francia hölgyet. De Tiers – aki korábban még autót sem vezetett soha – egy szédületes mutatványra vállalkozott. Egy kis autót vezetve egy rámpán felgyorsult, majd egy „bukfenckanyart” követően fejjel lefelé keresztülugratott egy nagy résen a rámpa másik részére.

A fantasztikus mutatvány rendszeresen teltházas előadásokat hozott a cirkusz számára és egy korabeli újságíró úgy jellemezte De Tier halálugratását, hogy „minden más mutatvány, amely megállítja az ember szívét, veszélytelen szobai játéknak tűnik csupán” ehhez képest.

1. A fiú, aki a halálba ugrott
2. A légyember
3. A Horseshoe-vízesés hősnője
4. Egy kilométerrel Párizs felett
5. Halálugratás
6. A rendíthetetlen békaember
7. New York legnagyobb idiótája

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?