Hét bizarr boszorkánypróba, amelyekkel ténylegesen a halálba küldtek embereket
2017. augusztus 17. 14:58
Ha annyit nyom mint egy kacsa, akkor úszik a vízen, ami azt jelenti, hogy fából van, tehát boszorkány – szólt a Monthy Piton bölcsessége a Gyalog galopp című klasszikusban. Ha konkrétan ezzel nem is, bizarr „boszorkánymeghatározási módszerekkel” szép számmal találkozhatunk a történelemben.
Korábban
A rossz embert a víz is kiveti magából
A középkori istenítéletek egyik legismertebb típusa volt a vízpróba, amelynek során általában egy sebes folyóba dobták a vádlottat, hogy aztán Isten döntsön az illető bűnösségéről. Bár ezt a szokást a legtöbb európai országban már a középkorban betiltották, a 17. században egyre nagyobb hullámban meginduló boszorkányüldözései újraélesztették a kegyetlen módszert.
Az eljárás pontos menete nagyjából a következőképpen zajlott: A boszorkánysággal vádolt személyt a legközelebbi vízhez vonszolták, ott alsóneműre vetkőztették, majd a dereka köré egy kötelet tekerve a tóba vagy folyóba hajították. Az elvi háttér szerint a boszorkányok testét a víz kiveti magából (minthogy ők maguk elvetik a keresztség szentségét), ezért ha valaki fennmaradt a víz felszínén, akkor bűnösnek, amennyiben pedig elsüllyedt, úgy ártatlannak találtatott – és remélhetőleg még azelőtt kihúzták a vízből, hogy belefulladjon szerencsétlen.
A boszorkányok „úsztatása” még a 18. században is divatban volt. Így például Magyarországon egy Dorkó nevű asszonyt ez alapján találtak bűnösnek 1710-ben. A boszorkánynak nyilvánított nőt ezt követően megverték, majd máglyán megégették.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Nemcsak itthon, külföldön is sikereket aratott dalaival Máté Péter 19:05
- A római nép rajongott érte, a filozófusok megvetették a véres gladiátorjátékokat 18:05
- Szegény vidéki papból lett Franciaország első embere Richelieu bíboros 16:05
- A közlekedés fejlődésével egyre látogatottabbá vált a kizöldülő Városliget 15:05
- Kétes hírű luxusszállodát is vezetett a Sacher-torta megálmodója 14:05
- Ritka érmék és evőeszközök kerültek elő I. Szulejmán mauzóleumánál 12:20
- Magyarországra is elhozza egyik legújabb munkáját John Malkovich 11:20
- A vitorlázásban és kosárlabdázásban is jeleskedett Latinovits Zoltán 08:20