Gigantikus ókori kőtömböt találtak Libanonban
2014. december 2. 17:04
Német régészek megtalálták minden idők legnagyobb, emberi kéz által faragott kőtömbjét.
Korábban
A kétezer évesre becsült, még nem teljesen kiásott monolit 19,6 méter hosszú, 6 méter széles és 5,5 méter magas, tömege pedig 1650 tonna, ezzel a legnagyobb ismert kőtömb az antikvitásból.
Az ókori leletre a Német Régészeti Intézet szakemberei bukkantak a libanoni Baalbek kőfejtőjében. Az ókorban Heliopolis (a Nap városa) néven ismert település a Római Birodalom egyik legnagyobb szakrális épületcsoportja volt, a vallási központ építése másfél évszázadon át tartott, de végül nem fejezték be.
A mészkőbánya pár száz méterre helyezkedett el a templomkomplexumtól, és két másik hatalmas kőtömb található területén: az egyik 1240 tonna, a másik, a Hajjar al-Hibla, azaz a „várandós nő köve” pedig mintegy 1000 tonnát nyom. Ezen a helyen, a már kiásott Hajjar al-Hibla mellett találták meg a harmadikat is. "A csiszoltság mértéke arra utal, hogy a kőtömböt el akarták szállítani és feldarabolás nélkül felhasználni" - írják a Német Régészeti Intézet munkatársai közleményükben.
A régészek feltételezése szerint a mészkövek az i.e. 27 körüli időkből származnak, abból az időszakból, amikor Baalbek római colonia volt, s megkezdődött a vallási központ templomainak építése. A régészek ma sem tudják, hogyan szállították ezeket a monolitokat és helyezték el precízen a szakrális helyek építésekor.
Egyes kutatók azt állítják, hogy a hatalmas kőtömböket egy meg nem nevezett kultúra tagjai fektették le, még azelőtt, hogy Nagy Sándor i.e. 334-ben megalapította Heliopolist. Az újonnan felfedezett kőtömböt minden bizonnyal a templom építéséhez faragták ki, de mivel a szállításra alkalmatlannak bizonyult, otthagyták. Talán pont azért, mint a Hajjar al-Hiblát: a kőtömb egyik oldalán rosszabb minőségű volt a mészkő, ezért az építők azt gondolták, hogy valószínűleg a szállítás során összetört volna.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Milliók voltak kíváncsiak a „Nemek csatájának” keresztelt teniszmérkőzésre 20:20
- Róma elfoglalása zárta le az egységes Olaszországért folytatott hosszú küzdelmet 18:05
- Darázsra emlékeztető formája és hangja után kapta nevét a legendás Vespa 16:05
- A második világháború végéig kellett várni a cannes-i filmfesztivál debütálására 15:05
- Michelangelo, Van Gogh és az anime stílusában alkotta újra a mesterséges intelligencia az Ásító inast 13:20
- Kétszer is megnyerte, de csak a második Oscar-díját vette át személyesen Sophia Loren 11:20
- Csupán adócsalásért tudták elítélni a szeszcsempészetből meggazdagodó Al Caponét 09:05
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát tegnap