Fontos lecke volt Németország számára a páncélosok felbukkanása az I. világháborúban

Az elhárítás elhárítása

A német próbálkozásokat az antant természetesen nem nézte tétlenül. 1918 októberében egy ellenséges páncélelhárításról értekező brit dokumentum a fentebbi német próbálkozásokat foglalta össze. Javaslatokat is megfogalmazott az 1918-as év végén, és az 1919-ben várható harcok kapcsán. A brit tankokra leselkedő legfontosabb veszélynek a lövegeket, aknavetőket és a tankra veszélyes kézifegyvereket tekintette.

A harckocsikkal történő támadások előtt csökkenteni kellett a németek opcióit arra, hogy elbánjanak a brit páncélosokkal. Az első megoldás az a tüzérségi zárótűz, amely igencsak megszokott megoldás volt az első világháborúban. A tüzérség mellett ezt a feladatot a légierő is el tudta látni, ráadásul a tapasztalatok szerint elég hatékonyan támadta a német páncélelhárítás fegyvereit.

Ám a hatékonyabb megelőzés érdekében a repülőgépek páncélozását javasolta, azok ugyanis ebben az időszakban még meglehetősen sérülékenynek számítottak a későbbi modelljeikhez képest. Sőt egy olyan taktikai változtatást is javasolt, amely szerint a gyalogságnak nem a tankok mögött kellene haladniuk, hanem felderítő egységekkel meg kell előzniük a páncélosokat, hogy a tankelhárító német alakulatokat megsemmisítsék.

Persze nemcsak a német páncélelhárítás megsemmisítésére gondoltak. A tankok kilövésének megakadályozását a támadás éjszakai időpontra történő rögzítését javasolták. De az első világháború hadviselésében előszeretettel használtak mesterséges füstöt is, amelyet füstgránátokkal biztosítottak.

A füst elrejtette a támadó tankokat. (Sőt, a füstgránátok abban is segíthettek, hogy a füst leple alatt a tűzszerészek hatástalanítsák a tankok ellen telepített német aknákat). Igaz, az első világháborúban használt tankok rendkívül zajosak voltak, így ha nagy tömegben támadtak, akkor hiába használtak füstöt, a németek felkészülhettek a fogadásukra.

Más hátrányai is akadtak az első világháború páncélosainak. A hatékony német kézifegyverek és gránátok kivédésére ugyanis felmerült a páncélvastagság növelése is. A brit tankok fájdalmasan lassúak voltak későbbi, második világháborús társaikhoz képest, a plusz súly pedig nemcsak tovább rontotta volna a végsebességüket, de fokozta volna a meghibásodások valószínűségét is.

A változtatásokra végül nem került sor. A németek egy hónappal később letették a fegyvert. Bár a vereségükben nagyobb szerepet játszott a hátország kimerülése, mint a tankok felbukkanása a frontot, mégis az itteni tapasztalatokat is felhasználva tették a páncélosokat a második világháború egyik legfontosabb fegyverévé.

1. Füstös doboz
2. Magad uram, ha eszközöd nincsen!
3. Az elhárítás elhárítása

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban