Felveszi az alapítását kezdeményező francia elnök nevét az Orsay Múzeum
2021. március 30. 13:49 MTI
Felveszi Valéry Giscard d'Estaing, a közelmúltban elhunyt francia elnök családnevét a párizsi Orsay Múzeum – jelentette be hétfőn a francia kulturális minisztérium.
Korábban
Múzeum és műemlék egyben
A tárca közleménye emlékeztetett arra, hogy Giscard d'Estaing, aki 1974 és 1981 között volt Franciaország elnöke, „elkötelezetten és határozottan munkálkodott a múzeum megszületésén és annak fejlődését is követte”.
Roselyne Bachelot miniszter a XIX. századi irodalom és művészetek iránti szenvedélyéről ismert kultúremberként méltatta a néhai elnököt, és üdvözölte „azt a nagy leleményességről tanúskodó építészeti és örökségvédelmi lépést, amely egy műemlék megőrzése és annak múzeummá alakítása is volt egyben”.
A XIX. századi művészeteknek, mindenekelőtt az impresszionista festészetnek szentelt Orsay Múzeumot egy volt pályaudvar épületében alakította ki a francia állam Valéry Giscard d'Estaing kezdeményezésére, de a kulturális intézményt már utóda, François Mitterrand avatta fel.
A nemzetgyűlés csütörtökön egyhangúlag fogadta el azt a határozati javaslatot, amely alapján az Orsay Múzeum és a hozzá tartozó Orangerie kiállítóhely felveszi a volt államfő nevét. A kulturális tárca jelezte, hogy a döntést a néhai elnök családjának jóváhagyásával hozta meg a kormány.
Franciaországban megszokott, hogy nagy modern kulturális intézmények felveszik azon elnök nevét a halála után, akinek a mandátuma alatt, illetve kezdeményezésére jöttek létre.
A Modern Művészetek Múzeuma így lett Pompidou Központ, az új nemzeti könyvtár François Mitterrand nevét viseli, míg az őshonos kultúrák civilizációit és művészeti örökségét bemutató Quai Branly Múzeum a közelmúltban kapta meg Jacques Chirac nevét.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze 15:05
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 12:20
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon 10:35
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen tegnap
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát tegnap
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai tegnap
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg tegnap
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben tegnap