„Feleannyi idős, mint az örökkévalóság” – Petra, az elfeledett város

Hanyatlástól a másodvirágzásig

Bár a nabateusok Nagy Sándor hadaival szemben még meg tudták őrizni függetlenségüket, és egy ideig a rómaiak egyre gyakoribbá váló támadásait is visszaverték, a történelem valaha volt egyik legnagyobb birodalma előtt végül behódoltak. Amikor Traianus császár Kr. u. 106-ban elfoglalta a nabateus királyságot, és létrehozta Arabia Petraea provinciát, alig ütközött ellenállásba. Róma innentől kezdve a nabateusok közvetítése nélkül szerezte be luxuscikkeit, a karavánutak pedig kikerülték Petrát, jelentős visszaesést okozva ezzel a korábban virágzó kereskedelemben.

Források híján az ezután következő több közel két évezredes periódusról csak nagyon keveset tudunk. Annyi bizonyos, hogy Petra az iszlám hódítás előtt egy ideig keresztény püspöki székhelyként működött, és egy közigazgatási átszervezésnek köszönhetően Palaestina Salutaris provincia központja lett. A 7. századi iszlám térhódítás a nabateusok által lakott vidékeket is elérte, de ezúttal sem váltott ki különösebb ellenállást a helyiekből, akiknek többsége elvándorolt, akik maradtak, azok pedig elvegyültek a hódítókkal.

A nabateus civilizáció végképp az összeomlás szélére került. Egy évezreddel azután, hogy a nabateus törzs birtokba vette a területet, és hosszú századok munkájával egy virágzó civilizációt hozott létre a kietlen sivatagi vidéken, nomád beduinok hódították meg Petrát és környékét. A város 19. századi újrafelfedezéséig mindössze egyetlen forrás tanúskodik létezéséről: 1276-ban az Egyiptom és Szíria felett uralkodó I. Bajbarsz mameluk szultán történetírója tett említést Petráról, de annak lakóira nem tért ki.

A 19. században – hosszú szünet után – Petra ismét a figyelem középpontjába került, és a várost mind a mai napig nagy érdeklődés övezi. A romvárost 1985-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította, 1989-ben pedig létrejött a műemlékvédelmi és állagmegóvási céllal felállított Petra National Trust nevű szervezet. A turizmus megélénkülése azonban veszélyeket is rejt magában, ugyanis a látogatók által felvert por könnyen megrongálhatja az épületeket, amelyek érdeklődők nélkül is a viszontagságos sivatagi meteorológiai viszonyok szeszélyének vannak kitéve. Csak remélni lehet, hogy a 2007-ben hivatalosan is a világ újabb hét csodája közé beválasztott Petra jelenlegi állapotában fog megmaradni az örökkévalóságnak.

1. Váratlan felfedezés
2. Titokzatos múlt
3. Főváros születik
4. Hanyatlástól a másodvirágzásig

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai